Nógrád vármegye, vagy ahogyan Mikszáth Kálmán nevezi „Görbe ország” a második legkisebb területű vármegye az országban. A vármegye 131 településén alig 190 937 fő (KSH 2018) népesség él. 1990-re a vármegye városainak száma 6, és ez hat járásra osztja a megyét.
Nógrád vármegye fő vonzerőjét a természeti környezet, a számtalan műemlék és kulturális emlék és a palóc néphagyományok jelentik. Ezek közül kiemelkedik a világörökség részét képező Hollókő, a történelmi emlékhelyek, többek közt a balassagyarmati Vármegyeháza, a drégelypalánki vár a szécsényi Borjúpást. Nemzetközileg is egyedülálló kiállítóhely a salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum.
A palóc néphagyományok közül jelentős esemény a Hollókői Húsvét, a szurdokpüspöki Libafesztivál, a Nógrádikum-díjas vanyarci Haluskafesztivál, a kétbodonyi Szilvaszombat, és a Bánki Nemzetiségi Találkozó. A színes, változatos palóc népviseletet sok település őrzi, az idősebb generáció mindennapi viseletének részét képezi napjainkban is. Ezek közül több szintén Nógrádikum-díjas, mint a bujáki, rimóci és a kazári női viselet.
A vármegyei feladatellátást 2021 őszétől két helyszínről segítik a módszertani kollégák: Salgótarján és Balassagyarmat. Fő feladatok: közművelődési statisztika tanácsadás, közművelődési adatbázisok építése, aktualizálása, pályázati tanácsadás, vármegyei közművelődési szakmai napok szervezése, kutatások lebonyolítása a közművelődés területén, szakmai konferenciákon való részvétel, közművelődési szakemberek számára továbbképzések indítása, a képzések koordinálása, közösségszervező BA szak népszerűsítése, helyi értéktárak létrehozásának generálása, módszertani tanácsadás, amatőr művészeti közösségek létrehozása, mentorálása, közösségfejlesztő folyamatok indítása, a létrejött közösségek mentorálása.
