Székház története

„Ember nélkül semmi sem lehetséges, intézmény nélkül semmi sem tartós.” Ezek Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés alelnökének szavai, aki 2018-ban a települések és a helyi közösségek érdekében a lakiteleki Hungarikum Ligetben jelentős területet ajánlott fel a Nemzeti Művelődési Intézet székháza számára, kiállva ezzel a közművelődési feladatellátás mellett és lehetőséget biztosítva a munka további folytatására.

Az országos módszertani szervezet tevékenységéhez méltó székház megépítése stratégiai jelentőségű volt. Az épület alapkövét 2018. június 28-án rakták le, kivitelezése 2020 tavaszán fejeződött be.

Az alapkőben elhelyezett üzenet szövege így szól:

„Álljon ez az Épület a Magyar Egyetemes Kultúra közösségi műhelyeként!

Legyen ez a hely a közösségi művelődés központja, ahol az itt dolgozók munkájukra a legszebb hivatásként tekintenek. Ahol megtartó hagyományaink, tudásunk, jó gyakorlataink mindig harmóniában lesznek a modern tudás legjavával, és alkotó egységben segítik kulturális közösségeink önazonosságának megerősödését, társadalmunk gyarapodását!

Legyen ez az épület az a Lélekkel, Jó Szándékkal, Tudással teli szív, amelynek segítségével a legkisebb magyar közösség is fejlődni, gyarapodni tud szerte az egész világban, határon innen és túl!

Legyen ez az épület a magyarok Istenétől áldott és mindig védett hely, ahonnan menekül a Rossz, és ahol csak a Jó sokasodik!” (részlet)


A székház a magyarság kultúrájának szimbolikus helyszínén, a Lakitelek Népfőiskola Hungarikum Ligetében épült meg, amely új fejezetet nyit a nemzetépítés szellemében és a keresztény értékek átadásának küldetésével művelt közművelődés előtt.


A Nemzeti Művelődési Intézet mintegy négyezer négyzetméteres székháza klasszicista formavilággal ötvözött népi stílusban épült. A hagyományos vidéki iskola küllemét idéző, a Népfőiskola szellemiségének jegyeit magán hordozó forma a 21. század igényeinek megfelelő technikát rejt magában és számtalan elemében a szervez magyar műveltséget jeleníti meg.

Az épület tervezője Szabó János építész. A belsőépítészeti kialakítások Szenes István Ybl-díjas belsőépítész-iparművész és Popovics István építészmérnök-belsőépítész elképzelései alapján készültek el.

Az építkezés generál kivitelezője a Bauszer Kft volt, Laczkó József ügyvezető és Karsai László műszaki vezető irányításával. Ki kell még emelni Grátz Antal építészt, a vakolathímek tervező kivitelezőjét, valamint Túriné Makoldi Gizellát és lelkes művészcsapatát, akik a homlokzaton és a díszteremben látható frízeket készítették el.

A beruházás műszaki ellenőre Dr. Szőllősi Béla volt.


Klasszikus hármas tagolása (Szabó János építész tervei alapján), az egyetemes értékű magyar hagyományból táplálkozó homlokzati faragott és belső, festett díszítései (Makoldi Sándor és Grátz Antal tervei alapján) méltó keretet biztosítanak a közösségek országos műhelyének. A szerves magyar műveltség szimbólumai, mint az aula járófelületébe süllyesztett, bronzból öntött zodiákus jelképek, amelyek a Napút lenyomatai, vagy a földszinti termek népdalok és népmesék szeretetútját ábrázoló hatalmas batikfüggönyei tovább erősítik ezt az összhangot. Az emelet szabadtéri részén pedig mindezt megkoronázza a díszkert, amelynek virágai és sétaútjai felülnézetből a Nemzeti Művelődési Intézet logóját rajzolják ki. Benne a madár a természetet, a nap a létezést és a táncoló lány a közösségépítést, valamint az alkotás örömét ábrázolja. Itt áll az Emlékezet Tornya, benne a nemzeti összetartozásért szóló Magyarság Harangjával.

Ez az épület funkcionálisan gyakorlatilag belső udvaros, kerengős épület lett. A méretét és a külső megjelenését tekintve viszont egy földszintes épület benyomását kelti, annak ellenére, hogy két emelet van benne.