Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hazánk legészakibb fekvésű vármegyéje, északi határa egyben Szlovákiával szomszédos államhatár is. Az Észak-magyarországi régió része, határos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves és Hajdú-Bihar vármegyével. Lakónépessége az ország teljes lakosságának 7 %-a. Mind területét, mind lakosságát tekintve a második legnagyobb vármegye az országban. A települések száma 358, egyetlen vármegyei jogú városa Miskolc, 27 települése városi rangú, ami az ország városállományának 8 %-át teszi ki. A vármegyében 16 járás található. Jellemző a nagy településsűrűség, valamint az aprófalvak magas aránya.
A mai Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye két nagy tájegysége az Északi-középhegység és az Alföld. A hegység és sík terület közötti átmenet sokszínű természeti látványosságot eredményez. A vármegye természeti szépségei magával ragadóak: a hegyoldalak, az erdők, folyók, patakok, természeti képződmények, felfedezett barlangok, sajátos lejtők.
A vármegye épített örökségei is számottevők, már a román kortól templomok, várak, várromok, kastélyok és kúriák is megtalálhatók.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye a vizsolyi Károli-Bibliával együtt öt egyedülálló értékkel gazdagította a hungarikumok listáját. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Tokaji aszú, a Matyó népművészet, és a Gönci barackpálinka már korábban bekerült az előkelő gyűjteménybe.
Magyarország nyolc világörökségi helyszíne közül kettő a vármegye területén található: a Tokaji Történelmi Borvidék (kulturális és kultúrtáj kategória), az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti kategória).
A vármegye lakosságának mintegy 10%-a tartozik valamelyik hazai nemzetiséghez: roma, bolgár, német, szlovák, ruszin, horvát, lengyel, örmény, szlovén, ukrán és görög. Élnek még itt arab, orosz, kínai és vietnám nemzetiségűek is.
A vármegye közművelődésének meghatározó szereplői:
Az igazgatóság folyamatosan tartja a kapcsolatot a vármegyében működő közművelődési intézményekkel, közművelődési feladatokat ellátó gazdasági társaságokkal, illetve a közösségi színtereket fenntartó települési önkormányzatokkal. A közművelődési feladatellátás fontos résztvevői a civil szervezetek is. A Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Program keretén belül a közművelődési asszisztensek képzésének és foglalkoztatásának koordinációja is az igazgatóság feladata. A Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatósága a területi közművelődési feladatellátás szolgáltatáskínálatát állítva a szakterület szolgálatába, minden felsorolt szereplőt megcélozva tevékenykedik.
Vármegyei feladatellátás:
A Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatósága megfogalmazott szakmai céljai között szerepel a közösségi élet támogatása, közösségfejlesztő programok szervezése, a vármegye közösségépítése. Ezen stratégiai program elemeiként a minőségfejlesztés rendszerének kialakítása, működtetése, a közművelődési intézményi hálózatrendszer kialakítása, a közösségi értékfeltáró programok megszervezése települési, vármegyei, és határon túli szinteket megcélozva kívánja tevékenységét felépíteni.
A vármegye kiteljesedése jegyében a népművészeti, hagyományőrző programok megrendezése, az amatőr művészetek támogatása, fejlesztése, valamint a népfőiskolai hálózat fejlesztése is a feladatok között szerepel.
Az igazgatóság módszertani szolgáltatásai, a közművelődési szakmai napok, tájékoztatók, műhelymunkák, tanácsadások naprakész felkészültséget kívánnak a módszertani referensektől. Ehhez az adatbázisok frissítése, az újdonságok figyelése fontos feladat.
Mindezen tevékenységek megvalósításával az igazgatóság célja, hogy a települések közművelődési feladatellátásában segítő-, jelenlévő partner legyen.
