Molnár György

Életpálya

Született: Békéscsaba, 1957. április 11.

Állampolgársága: magyar

A kondorosi általános iskola befejezését követően Szegeden mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. Szakmai pályafutása 1976-ban Kondoroson, az Egyesített Közművelődési Intézmények Művelődési Házában hét éves népművelői tevékenységgel kezdődött, ahol közösség- és rendezvényszervezésben szerzett gyakorlatot. 1982-ben történelem-népművelés szakon végzett az egri Tanárképző Főiskolán.

1983-tól négy évig az ország akkori legnagyobb üdülője, a gyulai SZOT Gyógyüdülő kulturális programszervezője volt. Itt sokszínű programkínálat biztosításával, a kisebb és nagyobb létszámú csoportok folyamatos szervezésével, helyi és határon túli vezetésével fejlesztette tudását, bővítette tapasztalatait. Ebben az időszakban érték egész további életét, elkötelezettségét, hivatástudatát meghatározó élmények az elszakított területeken, magyar közösségekben, elsősorban Székelyföldön.

1987-től három évig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés Megyei Szervezetének társadalomtudományi főmunkatársaként, majd megbízott megyei titkáraként ismeretterjesztő és felnőttképzési programok szervezésében szerzett jártasságot. Eközben 1988-tól a rendszerváltoztatás folyamatában közéleti szerepet vállalt, alapító tagja volt, majd elnöke lett a Magyar Demokrata Fórum békéscsabai szervezetének és többedmagával létrehozta a Békéscsabai Erdélyi Kört. 1990-ben, az önkormányzati választást követően tagja lett Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének, a képviselőtestület alpolgármesterré választotta és a humán szakterületek irányításával, felügyeletével, bízta meg.

1993-ban a Békéscsabai Regionális Képző Központ igazgatójává nevezték ki, melyet két évtizeden át vezetett (irányítása alatt az intézmény jogutódja 2011-től a Türr István Képző és Kutató Intézet volt). A dél-alföldi állami felnőttképző és komplex munkaerő-fejlesztő rendszer felépítése mellett itt szervezte meg a PannonForrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklasztert, melynek alapító elnöke jelenleg is. Közben a pécsi Janus Pannonius Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott másoddiplomás tanulmányokat és 1995-ben okleveles humán szervező képesítést szerzett.

2013-tól 2022-ig a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságának az igazgatója volt, eljutva szakmai pályafutásának kiteljesedéséhez, a nemzetegyesítést, nemzetépítést szolgáló Kárpát-medencei hálózatépítéshez, a határokon átívelő nemzeti fejlesztési programok összeállításához és megvalósításához.

Munkásság

A 80-as évek közepén meghatározó, katartikus élmények érték elszakított területeken, a XX. században önrendelkezési jogától méltatlanul megfosztott, folyamatos térvesztésre ítélt, magyarságában sokszorosan megalázott, de a nemzeti identitását, történelmi és kulturális hagyományait nemzedékről nemzedékre átörökítő és ahhoz ragaszkodó magyarság közösségeiben. Ugyanakkor ezzel szemben tapasztalta a magyarországi társadalom többségének a külhoni nemzetrészeinkkel összefüggő információhiányát, közömbösségét, érzéketlenségét, sok esetben az elutasítást, a megtagadást, mint a korábbi évtizedek nemzeti tudat- és lélekrombolásának következményét. Ezért kulturális programszervezőként olyan módszereket dolgozott ki, melyek az nemzeti önazonosságot erősítő, felemelő saját élmények - életünkből hiányzó - katartikus megélését szolgálták. Idegenvezetői munkájában és ismeretterjesztő tevékenységében bevezette az ún. auditív szemléltetést. Érzelmekre is ható irodalmi- és zeneművekkel kísérte a nevezetességek bemutatását, mélyen átélhetővé téve a magyar történelem határon inneni és túli helyszíneinek emelkedettségét, magasztosságát. Később, intézményvezetőként, ugyanezzel a céllal különböző témakörökben kezdeményezte az ún. élményfilmek forgatását, melyek külhoni nemzeti kulturális és közösségi értékeinket magas színvonalon, élményszerűen közvetítő és identitást, közösséghez tartozást egyaránt erősítő – szintén hiányzó - alkotások. Ezekkel a közérthető történetre, cselekvéssorra épülő, rövid, gyors, látványos, zenés mozgóképes tartalmakkal közösségi csatornákon, mobileszközökön az interneten keresztül nagyszámú közönséget lehet elérni és saját élményt, pozitív érzelmeket, szemléletváltozást, befogadást kiváltani.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézetben a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb gazdálkodási hagyományára, az ipari kender termesztésére és feldolgozására, illetve ennek kibővült jelenkori hasznosítási lehetőségére, gazdasági, társadalmi, környezeti és nemzetstratégiai jelentőségére tekintettel, 2016-ban Kárpát-medencére kiterjedő kendergazdaság-fejlesztési programalkotó folyamatot kezdeményezett. Tervezési munkacsoportot, széleskörű partnerséget hozott létre, majd 2020-ban összeállította az „Összefüggő ipari kendergazdasági övezet felépítése a Kárpát-medencében a gazdaságfejlesztési zónák együttműködésével” című, ún. KIKELET programot. E programban úgy jön létre egy új, nemzeti gazdasági ágazat, hogy nagy, közös cél érdekében egyesíti a Magyarországon és a külhoni térségekben élő magyarság hagyományait és erőforrásait, megerősíti és összekapcsolja nemzetrészeinket, ezért első Kárpát-haza gazdaságfejlesztési programként nemzetépítő szerepe van, egyidejűleg valósítható meg a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta térségében.

Tevékenységek

Népművelői tevékenységének első időszakában Kondoroson fiatalok új típusú szabadidős foglalkozásainak, programjainak lehetősége érdekében ifjúsági klubot hozott létre és működtetett.

1988-ban alapító tagja volt a békéscsabai Erdélyi Körnek és kezdeményezte, hogy Békéscsaba „fogadja örökbe”, majd hozzon létre testvérvárosi kapcsolatot a székely anyavárossal, Székelyudvarhellyel.

2003-ban a Békéscsabai Regionális Képző Központ igazgatójaként Kárpát-medencére kiterjedő felnőttképzési hálózat szervezésébe kezdett. Alapító elnöke az így létrejött és két évtized alatt erősen összetartó közösséggé érett, egységes, magyar nyelvű képzési programok Kárpát-medencei szintű kiterjesztésére, megvalósítására képes PannonForrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszternek. E hálózat felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki központjai 2021-ben mintaprogramokkal megkezdték a Nemzeti Művelődési Intézet kézműves Szakkör programjának Kárpát-medencei kiterjesztését. A PannonForrás Klaszter által összeállított felnőttképzési szakértői adatbázisban 660 külhoni magyar szakember szerepel.

2012-től a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben kezdeményezője és aktív résztvevője volt a Kárpát-medence magyarságára kiterjedő hálózatok szervezésének, így jött létre a Kárpát-haza Fejlesztési Szakértői Hálózat, illetve a Magyar Tűzoltó Szövetséggel együttműködve a Kárpát-haza Önkéntes Tűzoltó Hálózat. Irányításával felmérésre került továbbá a külhoni magyarlakta térségekben a korábbi ún. emagyar pontok helyzete és koncepció készült ennek az informatikai eszközrendszernek a továbbfejlesztésére Kárpát-medencei hálózatban.

Utoljára módosítva: 2024-03-26 01:00
partnerségi központvezető

E-mail

molnar.gyorgy@nmi.hu

Elismerések

Miniszteri elismerő oklevél (2012)
Tiszteletbeli Székely cím (2012)