Született: Szarvas, 1970.01.29.
Állampolgársága: magyar
Závogyán Magdolna Szarvason született, általános iskolás éveit Kondoros töltötte, a középiskolát Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnáziumban kezdte, majd Szarvason, a Vajda Péter Gimnáziumban fejezte be.
Felsőfokú tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Bölcsészettudományi Karán művelődésszervező és média szakon végezte, majd a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett művelődési és felnőttképzési menedzser diplomát.
1996-1997-ben Beke Pál közösségfejlesztő invitálására bekapcsolódott az országos közművelődési és településfejlesztési folyamatokba. Beke Pál felkérésére 2005-2007 között a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesületének elnöke lett.
2007-től 2012-ig a Békés Megyei Önkormányzati Hivatalban dolgozott kulturális referensként. Munkájához tartozott a megyei közművelődési, közgyűjteményi és előadó-művészeti intézmények fenntartói szintű szakmai felügyelete, koordinációja; az ágazattal összefüggő megyei stratégiák elkészítése, kulturális intézményi átalakítások szakmai vezetése; feladatfinanszírozási rendszer kidolgozása és működtetése; a Békés megyében működő civil szervezetek bekapcsolása a megyei szintű kulturális programokba. Olyan szakmailag elismert megyei szintű innovációk kidolgozója volt, mint a "Kultúra Gazdagít Program”, mely az önkormányzati, a piaci és a civil szektort fogta össze a közös célok megvalósításáért.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának felkérésére 2011 őszétől közreműködött a megyei közművelődési hálózat szakmai vizsgálatában, humán- és infrastrukturális erőforrásainak és költségvetési mutatóinak feltérképezésében, valamint a vizsgálat megállapításaira építve egy új országos szakmai koncepció kialakításában.
2012-ben kinevezték a Magyar Művelődési Intézet főigazgatójának.
Vezetői munkáját kezdettől meghatározta az az elképzelés, hogy a közművelődés dinamikáját kizárólag egy egységes, összefüggő rendszerben lehet fenntartani és továbbfejleszteni. Mindezt átgondolt koncepció, stratégiai tervezés és azonos értékrenden alapuló szakmai együttműködések bázisán kell megvalósítani. Ennek érdekében átszervezte a közművelődés minisztériumi háttérintézményét, a Magyar Művelődési Intézetet. A szervezeti központ mellett 19 megyei igazgatóságot hozott létre a megyei szintű közművelődési feladatok ellátására. Stratégiai megállapodásokat kötött a kulturális terület vezető művészeti és közgyűjteményi intézményeivel és országos jelentőségű civil szervezeteivel. Ezen időszakban számos mintaprogramot indított útjára (Kapunyitogató Program, Pajtaszínház Program…), valamint elkészítette a Kulturális Közfoglalkoztatási Program országos koordinációjára vonatkozó koncepciót. Továbbá az intézet vezetőjeként megvalósította a több mint 30 000 kulturális közfoglalkoztatottat bevonó ötéves program első három esztendejét.
2015. március 1-jétől 2018. május 31-ig az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára. Kormányzati szerepkörében közreműködött többek között a Kulturális Alapellátás koncepciójának kidolgozásában és kiterjesztésében.
2018. június 1-jétől a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója.
2018 és 2021 között óraadó tanárként a kulturális intézmény- és tevékenységrendszert oktatta a Debreceni Egyetem közösségszervezés BA és kulturális mediáció MA képzésében.
2017 és 2021 között óraadó tanárként a kulturális intézmény- és tevékenységrendszert oktatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem közösségszervezés BA képzésében.
A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetőjeként 2021 június és 2023 február között tagja a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 és a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiumoknak.
2021 szeptember és 2023 november között a Magyar Kultúráért Alapítvány Kurátora.
2023 februárjától a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.
2023 márciusától a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának tagja, 2023 decemberétől a Magyar Kultúráért Alapítvány Felügyelőbizottságának tagja.
A Nemzeti Művelődési Intézet lakiteleki székházépület tervezésének és kivitelezésének kezdeményezője és szakmai irányítója volt.
Nevéhez köthető a magyar közművelődés 2010-től kibontakozó új korszaka, a nemzeti hagyományokon alapuló közösségi művelődés korának szervezeti kiépítése, tartalmi letisztulása, országos hálózatának megerősödése, működtetése.
A lakosság arányához képest a ’90-es években Kondoroson volt a legtöbb aktív civil szervezet Békés megyében. A helyi fiatalokat erősen motiválta, hogy a rendszerváltást követő években tevőlegesen is részt vegyenek a település életében, fejlesztésében.
Závogyán Magdolna 1992-től 2005-ig a Kondorosi Faluszépítő Baráti Társaság egyesületi elnöke, 1994-1998 között Kondoros nagyközség képviselő-testületének tagja, 1996-2005 közötti időszakban a Kondorosi Szlovák-Magyar Táj- és Alkotóház, 1998-2005 között a Kondorosi Teleház vezetője.
A kilencvenes évek közepétől részt vett Beke Pál közösségfejlesztő által indított országos fejlesztési folyamatokban, a közművelődés települési jó gyakorlatainak feltárásban, 2005-2007 között a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesületének elnöke lett. A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület alapító tagja, a Magyarország Kormánya által alapított Magyar Kultúráért Alapítvány kurátora.
Főigazgatói, illetve ügyvezetői munkája mellett kiemelten fontosnak tartja a közművelődési utánpótlás folyamatos biztosítását: rendszeres előadó, oktató felsőoktatási és a közművelődési szakmai képzéseken, valamint Kárpát-medencei és magyarországi ifjúsági táborokban, szakkollégiumokon.
Munkásságához köthető szakmai kezdeményezések és innovációk
Kulturális Közfoglalkoztatási Program
Főigazgatói pályázatában és vezetői gyakorlatában folyamatosan előtérbe helyezte a kultúra társadalomfejlesztő, gazdaságélénkítő szerepének megerősítését. Ennek az új szerepkörnek a valóra válásához széles körű helyzetfeltárásra, a társadalmi kihívások pontos felismerésére, a gyakorlati válaszok helyes pozicionálására volt szükség. 2013-ban a kormány Közfoglalkoztatási Programjában a kezdeményezésére indult el az a folyamat, amely feladatot biztosított a kulturális élet szereplőinek, többek között az általa vezetett, fokozatosan fejlődő Nemzeti Művelődési Intézetnek.
A Kulturális Közfoglalkoztatási Program maradandó szerepet játszik a magyar társadalomtörténetében is. Elsősorban azért, mert ilyen, vagy hasonló tartalmú kormányzati projekt, együttműködésben a közművelődéssel, nem valósult meg korábban Magyarországon. Ennek a kockázatnak a vállalása képezte a program folyamatosan erősödő és bővülő erkölcsi fedezetét, ez a magyarázata, hogy az országos léptékváltás és minden további fejlődés kiindulási és igazodási pontja lett.
A program 5 év alatt a tervezettnél is eredményesebben valósult meg (közel 30 000 közfoglalkoztatottból majdnem 9000 fő a program ideje alatt elhelyezkedett a munkaerőpiacon). 2013–2015 között az ország szinte valamennyi településén jelen voltak a kulturális közfoglalkoztatottak, akik számos helyi kezdeményezéssel, fejlesztéssel gazdagították településüket. A társadalomfejlesztő és gazdaságélénkítő szerepvállalásnak köszönhetően jelentős szemléletváltozás valósult meg országosan és a települések vezetői, civil közösségei körében egyaránt. A település vezetői értékrendjükben magasra helyezték a közösségi művelődést, a közművelődési szervezeteket, hiszen a kulturális területen foglalkoztatottak számos helyi probléma megoldásában kulcsszereplők voltak.
Pajtaszínház Program
Ügyvezetői feladatai közül legfontosabbnak tekinti a kistelepülések sokféle eszközzel történő segítését, valamint a jelentős hagyományokkal rendelkező, ám napjainkra jórészt csak az emlékezetben létező közösségek újraszervezését a helyi segítők közreműködésével. A magyar színjátszás éltető gyökerei meghatározó szerepet játszottak a helyi közösségek önszerveződésében, mely komoly hatással bírt a közművelődés kibontakozásának reformkori évtizedeiben, erősítve a nemzeti öntudatot. A Nemzeti Művelődési Intézet kezdeményezésére és a Magyar Teátrumi Társaság mentorálásával 2014-ben elindított projekt célja az egykori magyar falusi színjátszó hagyományok újraélesztése volt. A színjátszás, mint eszköz napjainkban is elősegíti a helyi közösségek kialakulását, a meglévők fejlesztését, hozzásegíti a közösségeket a jobb közérzethez, a helyi társadalom kohéziójának erősítéséhez. A különböző életkori csoportok bevonásával lehetőséget ad a generációk közötti együttműködésre. A folyamat a megvalósulás során ezeken túl növeli a színház és a közösségi művelődés iránti érdeklődést, elköteleződést. A települési színjátszó csoportok közül évenként 19 mutatkozik be az éves program lezárását jelentő Pajtaszínházi Szemlén a Nemzeti Színházban. A program koordinációját a Nemzeti Művelődési Intézet látja el, szakmai együttműködő partnere a Magyar Teátrumi Társaság. A részt vevő települések közösségi élete új minőségben segíti a helyi célkitűzések közös megfogalmazását és megvalósulását.
Kapunyitogató Program
Elkötelezettségét a civil társadalom, az elmúlt évtizedekben köztudottan nehéz helyzetbe került közösségek és települések mellett eddigi életútja, szakmai programjainak megvalósítása hitelesíti. 2013-ban indította útjára a közművelődési szolgáltatáshiányos településeken „Kapunyitogató” programját Dombi Ildikó irányításával, aki ötletgazdaként, és mint az Intézet akkori főosztályvezetője hasonló elkötelezettséggel tudta sikerre vinni a kapunyitogató események sokaságát. A program a kistelepülések életminőségének javulását szolgálja. Ezek a közösségek a gazdasági perifériára sodródás mellett a legnagyobb veszteséget a művelődési-közösségi együttléteket szolgáló infrastruktúra leromlása területén élték át. Ezt a veszteséget fokozta továbbá az értő közösségszervezők hiánya. Az elmúlt években több mint 350 településen valósult meg ennek keretében az évek óta használaton kívül került helyi művelődési házak, közösségi terek megnyitása, az érdeklődő emberek, valamikori közösségek részvételével. Az események célja, hogy azokon a településeken, ahol a művelődési ház bezárt, és csak úgynevezett „kulcsos” házként működik, kinyíljon az intézmény, és a falunapokhoz kötődően szervezett kulturális programok mellett a lakosság más közösségi-kulturális eseményeken is részt vehessen. A Nemzeti Művelődési Intézet a sokszínű programok megvalósulása során különös figyelmet fordított arra, hogy a „látogatók” aktív résztvevői legyenek az eseményeknek, és ne passzív közönségként legyenek jelen: sok helyen a kiállítás, máshol a kulturális műsor, vagy a vendéglátás folyamatába kapcsolódnak be a helyiek. A rendezvénysorozat mottója is e gondolatok esszenciáját jelenítette meg: Közönség helyett közösség!
Újra öltünk, örökítünk Program
A kistelepülések támogatását, a helyi közösségek életerejének javítását célzó sorozat része ez a program is, amelynek részeként 2013-2015 között az ország több megyéjében „Újra öltünk, örökítünk” névvel hímző szakkörök kezdték meg működésüket a Nemzeti Művelődési Intézet módszertani koordinációjával és a Népművészeti Egyesületek Szövetségének szakmai irányításával. A paraszti társadalom művészetének egyik legismertebb ága a hímzés. A különféle tájegységek változatos hímzései művészi tökéletességükkel napjainkba is lenyűgözik az érdeklődőket. A tartalmi tevékenység megvalósításában az adott megyében működő népművészeti egyesület is részt vett a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodái mellett. A program célja, hogy a térség hímzőkultúráját megismertesse a fiatalabb generációval, hogy ők is alkotó részesei legyenek ennek a kultúrának. A hímzőkörök tagjai igazi közösségé kovácsolódtak, melyek a szakkör tevékenységén túl más közösségi kezdeményezésekben is együttműködtek. A program 2013-tól 12 megye 55 településén, valamint 2 határon túli településen segítette elő a népi hímzőkultúra újjáéledését, továbbadását.
Komatál Program
A családok jelentőségét, társadalmi szerepének fontosságát hangsúlyozva vezetői szándék hívta életre a Komatál Programot 2018 decemberében. A komatál hagyomány lényege, hogy az újszülött világra jöttét követő időszakban a kismama környezetében élők egymás között felváltva naponta friss, főtt étellel gondoskodnak az anyukáról és családjáról. A hagyomány felélesztésének legfőbb üzenete, hogy az egymásra figyelés nem csupán a rokonsági köteléktől függ, hanem akkor is fontos környezetünk történéseinek ismerete, a jeles alkalmak közös ünneplése, ha akár egy lépcsőházban élünk velük, akár jó ismerőseik vagyunk, vagy akár munkatársai vagyunk a kismamának, az édesapának, a család bármely tagjának. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Nemzeti Művelődési Intézet, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, valamint a Lakitelek Népfőiskola szakmai együttműködésével. Az alkotói pályázatot kiállítás és konferencia, majd 2020-ban a webshopként is üzemelő komatalprogram.hu oldal megjelenése követte. Az elindulás óta folyamatos a komatál közösségek toborzása, melyről a komatalprogram.hu weboldalon lehet tájékozódni.
Közösségépítő Kultúránk Program
A programsorozat szervesen kötődik az ügyvezetői program azon víziójához, hogy az együttműködésekben rejlő többlet a közös célok eredményes megvalósulását szolgálja. Így a művészeti területtel együttműködve egy olyan sorozatot sikerült összeállítani és működtetni, mely egyként szolgálja a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai munkájának, illetve reprezentatív székházának megismerését, valamint művészeti élményeket is közvetít Gyulán, Kápolnásnyéken és Kiscsőszön. A résztvevők megismerik a közművelődés kultúraközvetítő, közösségépítő szerepét, valamint megtapasztalják az előadó-művészeti tevékenységek kulturális, közösségmegtartó erejét egy-egy előadáson keresztül. A programra amatőr művészeti csoportok, civil közösségek, településvezetők, önkormányzati munkatársak, kulturális intézményvezetők és munkatársaik, valamint érdeklődő ismerőseik, és a programot ismerők egyaránt jelentkezhetnek. A „Közösségépítő Kultúránk” Programsorozat tapasztalatai alapján a Nemzeti Művelődési Intézet szakmailag koordinálja az egyre bővülő helyszíneken az eseményeket; valamint országos megyei igazgatóságokra kiterjedő hálózata és Magyarország 3155 településén a helyi közművelődési, közösségi színterekkel való élő kapcsolata és közösségi kapcsolatrendszere által a közösségszervezési feladatokat is felvállalja.
A Szakkör – Tudásunkkal kézen fogva
Vezetőként munkatársaitól az előre gondolkodás képességének folyamatos fejlesztését várta és várja el. Arra törekedett, hogy ne a megfelelési kényszer határozza meg az Intézetben, a közművelődésben dolgozók munkáját, hanem elsősorban a változás iránti érzékenység, az új elképzelések gyakorlati kidolgozása. "Ne csupán várjuk „kívülről” a feladatokat, de mi magunk dolgozzuk ki azokat a megoldási módokat, amelyek az adott területen hasznosak a szolgáltatásainkat igénybe vevők számára" – foglalta össze több alkalommal ezt a szemléletét, amelyet személyes példamutatása hitelesít. Kivételes lehetőséget kínált az alkalmazkodási képesség megmutatására a 2020-ban Magyarországot is elérő világjárvány.
A világjárvány megváltoztatta az emberi viszonyok teljes körét, a magánéletet, a szabadidőt és a munkakörülményeket, korlátozások kerültek bevezetésre, elmaradtak a családi, a közösségi együttlétek. Gyakorlatilag a személyes kapcsolatokra és együttlétekre épülő közösségi művelődés ebben a helyzetben légüres térbe került. Ezt a veszélyt érzékelve, a hátrányból előnyt kovácsolva indította útjára munkatársaival a programot, amely lényegét tekintve az Intézet tudásmegosztó online felületévé nőtte ki magát a járvány tetőzésének hónapjaiban. A Szakkör.hu oldal 30 000 megtekintést generált 2 hónap alatt.
A program a hagyományos szakköri tevékenységek egyes fázisaiba az internet segítségével avatja be a látogatókat. Ezáltal az érdeklődők számára a járvány idején is volt mód és lehetőség kisközösségekben a különböző közösségi tevékenységi formák rendszerezésére és népszerűsítésére, illetve az együttműködésre is. A felület bemutató videókon keresztül díjmentesen biztosít lehetőséget a szakköri tevékenységek kipróbálására, megismerteti a látogatókkal a közreműködő mestereket és oktatókat, akik magas szinten, több évtizedes tapasztalattal rendelkezve vállalkoznak tudásuk megosztására. A portál indulásakor a gyöngyfűzés, a hímzés, a csipkeverés és a mézeskalács-készítés fortélyaival ismerkedhettek meg a felület látogatói. További szakköri foglalkozások bemutatása is tervezett, a technika, a modellezés, a gasztronómia, a természetvédelem területéről.
Természetesen ahhoz, hogy a mintegy 47 szakágban (palóc hímzés, matyó hímzés, nemezelés, kékfestés, csipkekészítés, hímestojás-festés, fafaragás, szövés, népi ételek készítése és a tervezett további területeken) elkészüljön a közel 1000 film, technikailag és humánerőforrás tekintetében is alkalmassá kellett tenni az Intézetet. A vezetői előrelátást bizonyítja, hogy ezek a feltételek 2018-tól folyamatosan kiépültek.
JógyakorlatON.hu
A járványhelyzethez való sikeres alkalmazkodás eredményeként kezdeményezte a jó szakmai gyakorlatokat mintaként bemutató programot. Megfogalmazása szerint a „JógyakorlatON” egy közös platform a közművelődési szakemberek részére az online térben, amelyen a szakma jó gyakorlatait megoszthatják egymással. A beküldött videóanyagokat, előadásokat, ismertetőket a Nemzeti Művelődési Intézet hétről hétre szerkesztett műsor formájában adja közre, ezzel közös gondolkodásra hívja az online munkaértekezletbe bekapcsolódókat. A honlapra feltöltött videók megtekintése díjmentes. A beküldött anyagok közzétételéhez a regisztrált beküldő a feltöltéssel hozzájárul. Az eredményességet az érdeklődők számának folyamatos emelkedése igazolja. Mindkét program előnye, hogy a járványhelyzet súlyosságának enyhülésével, a normalizálódó körülmények között is folytatható, gazdagítható, a személyes találkozások lehetőségének biztosítás után is fenntartható.
LátóútON közművelődési magazinműsor
A LátóútON magazinműsor szorosan kapcsolódik a közösségi művelődés reneszánszát elindító Beke Pál életművéhez. Ő kezdeményezte az l980-as években a közösségi művelődés korabeli jó gyakorlatait bemutató, általa „Látóutaknak” nevezett országjárásokat a fiatal, a változásra fogékony önkéntesek, civil segítők és kollégák körében egyaránt. 2021 nyarán folytatódtak ezek a „Látóutak˝, immár a korszerű filmes eszközök felhasználásával. Tematikája kezdetben a JógyakorlatON webfelületen közzétett videókra épül. A közművelődési magazinműsor a Helyi Televíziók Országos Egyesületével (HTOE) való együttműködésben kerül adásba a települési televíziókban. A bemutatott közösségi kezdeményezések nemcsak a szakemberek, hanem a helyi közösségek és a települések aktív lakosai számára is érdekes, hasznos információkat és követendő példákat mutatnak be.
Új szakmai elismerések alapításának kezdeményezése
Az Intézet gyakorlati munkájának átszervezése és irányítása részeként fontosnak tartotta és bevezette a teljesítmény elismerésének különböző formáit. Munkatársával, Dr. Németh Jánossal a közösen tervezett munka kezdetétől, 2011-től folyamatosan készítették elő azokat a lehetőségeket, amelyek révén a Nemzeti Művelődési Intézet a gyakorlati feladatokon túl erkölcsi gesztusokkal, az értékrend azonosságát kifejező elismerésekkel is részt tud venni a magyar közművelődés megújulásában. Ezeket az elképzeléseket 2013-ban összesítették, illetve írásban is rögzítették. A bekövetkezett változások miatt végül az Intézet 2019-ben csatlakozott több szakmai díj alapításával a közművelődési kitüntetések rendszeréhez. Az elismeréseket a közösségi művelődés alapjait megteremtő szakemberekről nevezték el. Ezek között vannak, akik a világ összmagyarsága számára példaképek, mások életművükkel a kulturális szakemberek generációinak mutattak utat, és tevékenységükkel hozzájárultak a magyar közművelődés gazdagodásához. A Nemzeti Művelődési Intézet által adományozható díjak: Illyés Gyula közművelődési életműdíj, Beke Pál-díj, Karácsony Sándor-díj, Közösségeket Támogató Önkormányzat Díj, Közösségépítő Önkéntes Díj, Közművelődést Támogató Díj.
2012 júliusától 2015 tavaszáig, majd 2018-tól 2023-ig főszerkesztője a Szín - Közösségi Művelődés folyóiratnak. Számos, a folyóiratban megjelent írás szerzője, interjú készítője.
Kiadója, több esetben szerkesztője, illetve szakírója a Nemzeti Művelődési Intézet gondozásában megjelent köteteknek:
Változások Vonzásában I. (2016)
Útmutató a közművelődési szakterület megújult jogszabályi környezetének alkalmazásához (2018)
Útmutató II. a közművelődési feladatellátás dokumentumainak elkészítéséhez – Példatár (2019)
A Pajtaszínház Program közösségei (2020)
A Magyarországi Egyesületek Címtára A Reformkortól 1945-ig - másodkiadás (2020)
Változások vonzásában II. (2022)
Bánffy Miklós-díj (2012)
Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetés (2019)
