Született: 1956.06.15.
Állampolgársága: magyar
Tanulmányait Visegrádon a helyi általános iskolában kezdte és az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban folytatta. 1980-ban a Debreceni Tanítóképző Szolnoki Kihelyezett tagozatán népművelés-könyvtár szakon oklevelet, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1984-ben népművelés szakon diplomát, ugyanitt 2004-ben kulturális menedzser végzettséget szerzett. Szakmai képzettségét bővítve, közművelődési szakértő, közművelődési szakfelügyelő, majd minőségfejlesztési auditor tevékenységet végzett és segítette számos önkormányzat és közművelődési intézmény munkáját. Közművelődési szakértőként többször tartott önkormányzatok részére tájékoztatót, ismertetőt vezetőválasztásról, közösségi színterek és intézmények munkájáról, valamint részt vett települések közművelődési fejlesztő terveinek előkészítésében.
1991-1995-ig Érden a Polgármesteri Hivatalban dolgozott, 1996-ban kapott megbízást a Városi Művelődési Központ igazgatói feladatainak ellátására, melyet 2015-ig vezetett.
Igazgatása alatt vette fel az intézmény Szepes Gyula érdi festőművész nevét, majd jelent meg az életét, festészetét bemutató kiadvány. Figyelemmel fordult a közösségi tevékenységek iránt, pártolta mindazon körök, klubok létrejöttét, melyek hozzájárultak a különböző korosztályok művelődéséhez, ismereteinek bővítéséhez. Megerősödtek a városban a népdalkörök, énekkarok, majd újak is jöttek létre. A térségi énekkarokról, népdalkörökről kiadványt jelentetett meg, hogy minél többen megismerjék nagyszerű tevékenységüket. Megalakultak fotó- és képzőművész körök, valamint szövő műhely kezdte meg máig tartó tevékenységét. Otthonra találtak a galambászok és a bélyeggyűjtők, a rovásírást kedvelők, a táncosok, a színjátszók. A fiatal képzőművészek, iparművészek, fotóművészek folyamatosan megjelentek alkotásaikkal a bemutatóterekben, valamint a művelődési központ által megjelentetett kiadványokban. Együttműködésre hívta a térség művelődési intézményeit, akikkel közös kulturális eseményeket, programokat, találkozókat hoztak létre. Kezdeményezője volt az Érdi Napok eseményeinek, melyet mintapéldaként számos önkormányzat, közművelődési szakember tekintett meg, majd alkalmazott. A Nyári Zenélő Udvar egész nyáron át tartó programja, melyet a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében rendeztek, megmozgatta a régióban élőket, és mintegy kulturális találkozóként, közösségi eseményként szolgált. Éltette a Kultúra Gazdagít Programot, amely az önkormányzati kulturális intézmények és a gazdasági élet szereplőinek összefogását építette ki.
2015-ben lett az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály főosztályvezetője. A közművelődés és a művészet területen részt vehetett számos fejlesztő folyamat elindulásában, amelyek tevékenységek, jogszabályok megújításával, megerősítésével, épületek fejlesztésével voltak kapcsolatosak. Ekkor született meg a közművelődésről is szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása, amely bevezette az alapellátás fogalmát, az alapszolgáltatások ellátásának differenciált megvalósítását, valamint rögzítette a közművelődési intézmények típusait.
2018 óta dolgozik a Nemzeti Művelődési Intézetnél, jelenleg az egyik felsővezetője Závogyán Magdolna ügyvezető, Dr. Juhász Erika szakmafejlesztési igazgató és Nagy Márta gazdálkodási igazgató mellett. A Nemzeti Művelődési Intézet Lakiteleken megépült és 2020. október 3-án átadott székházát együttesen vehették birtokba.
2023 februárjától a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkári főtanácsadója.
Feladata a Szakmai Igazgatóság munkájának koordinálása, a közművelődési feladatellátás egészét érintő irányelvek és jogszabályok szakmai előkészítése, a szakmapolitikai elképzelések kialakításában való közreműködés. A közművelődési feladatellátásban tapasztalt eredmények és a hiányosságok vizsgálata és ennek megfelelően szakmai programok kidolgozása, szakmai mintaprogramok kialakítása.
A szakfelügyelet, a minőségügyi rendszer működtetése és szakmai feladatainak kidolgozása.
Közművelődési szakmai munkájában vallja, sokan sokszor és sokféleképpen élik, élhetik meg az emberek a magányt, mert nem fogalmazódik meg bennük határozottan, hogy az egyedüllét a közösség, a közös tevékenység hiányából fakad. Hiányoznak az életükből a közös beszélgetések, a közösen megélt események, a megosztott élmények. Mert nincs meg az egyedi embernek a közösség által nyújtott biztonsága, melyet az emberiség történetének kezdete óta keres és alakít, ami lehet akár a közös tűz melege és védelme, a szakrális helyek megnyugtató élménye vagy a szalonok, klubok, közösségi terek nyújtotta együttlétek. Visegrádon ismerkedett meg a közösségi élettel, szülei a visegrádi nemzetiségi énekkar alapítói, a közösségi események résztvevői. Az 1990-es évektől férjével együtt együttműködést alakít ki Beke Pállal, példaként jelenik meg az úgynevezett „érdi építkező közművelődés”, azaz a kisközösségek életrehívása, majd nagyobb közösséggé szervezésük elindítása, mert így lehet egy település, egy városban a szomszédsági együttműködéseket, a helyi közösségi életét létrehozni, a közösségekben az értékeket átadni, egymástól tanulni, az eredményeket megosztani.
Érden a KALOT-mozgalom felélesztése érdekében létrehozta az Érdi Polgárok Népfőiskolája Egyesületet, az Arany Ősz Baráti Kört, a Közkincs Kerekasztalt.
A Kulturális Központok Országos Szövetsége és a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület alapító tagja.
A Kultúra Gazdagít Program, amely elindította a kultúra és a gazdasági élet szereplőinek az együttműködését, és hozzájárult a kapcsolatok kiszélesedéséhez, a kooperáció elindulásához.
A népfőiskolai mozgalom életben tartása, kutatása, publikálása.
Az érdi közösségek életének, munkájának bemutatása, jó gyakorlatként való népszerűsítése.
Az 1997. évi CXL. törvény módosításában és az új közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és a közösségi színterek követelményeiről szóló 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet megalkotásában való közreműködés.
Munkájával segíti a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai programjainak, projektjeinek a szervezetbe történő beépülését, a hálózati munkába való rögzülését, a közművelődési szakmában való megjelenésüket, mint például a Pajtaszínház Program, Komatál Program, Bűvös Bábos Program, Közösségépítő Kultúránk Program. Részt vesz a JógyakorlatON.hu magazinműsor szerkesztésében.
Farkas György: A KALOT-mozgalom és népfőiskolái. 1992.
A közösségek háza – 35 éves az érdi Szepes Gyula Művelődési Központ (Beke Pállal közös munka).
Szerkesztője, cikkek írója a Nemzeti Művelődési Intézet SZÍN – Közösségi Művelődés folyóirat egyes számainak.
Közreműködője, szerkesztője a Nemzeti Művelődési Intézet több kiadványának.
Népművelésért díj 1994
Csuka Zoltán-díj 2004
Wlassics Gyula-díj 2005
Bessenyei György-díj 2019
Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2022)
