Született: Szombathely, 1947.09.08.
Állampolgárság: magyar
Általános és középiskolát szülővárosában végzett. 1966-ban képesítő vizsgát tett a Gépipari Technikumban. További tanulmányainak, majd szakmájának megválasztásakor a versmondásban, amatőr színjátszó mozgalomban végzett tevékenység és sikerek motiválták. Akkor indult Szombathelyen a népművelés-könyvtáros szak, amelynek első évfolyamos hallgatói nagy hatással voltak rá, ezért általános gépésztechnikusi oklevéllel a zsebében a Szombathelyi Tanítóképző Intézetbe jelentkezett, ahol 1969-ben népművelő könyvtáros oklevelet szerzett. Sorkatonai szolgálatát Lentiben teljesítette 1969-1971 között.
Leszerelés után az Építők Derkovits Gyula Művelődési Otthonában kezdett el dolgozni szakelőadóként. 1973-ban meghívták a frissen alakuló Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK) munkatársai közé, ahol kilenced magával közösen tervezték az intézmény szervezetét, és épületének felépítését, belső kialakítását. 1976-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi tagozatán magyar nyelv és irodalom szakon tanári diplomát szerzett. 1976-1983 között a Szombathelyi Város Tanácsa VB Művelődési osztályán népművelési felügyelőként a közművelődési intézmények munkájának segítése, ellenőrzése, a városi nagyrendezvények előkészítése, szervezése volt a feladata. 1983-1993 között visszatért az MMIK-ba, itt szakelőadóként a közművelődési szakemberek képzésének/továbbképzésének szervezését, intézmények szakfelügyeleti vizsgálatait végezte, később igazgatóhelyettesként intézményvezetési-szervezési feladatokkal bővült ez a tevékenysége. 1984-85-ben elvégezte az MM Vezetőképző és Továbbképző Intézetének felnőttképzés-oktatásszervezés tanfolyamát, és képzés-szervezői képesítést szerzett. 1983 és 1989 között több alkalommal vett részt saját élményű önismereti, kommunikációs és vezetői készségek fejlesztését szolgáló csoportokban. Ezeket a tréningeket munkahelye, a szombathelyi MMIK és annak partnerintézménye az ausztriai WIFI-LBG Eisenstadt szervezte. Tanúsítványaik moderátor, tréner feladatokra jogosították. 1991-1992 években a Magyar Művelődési Intézet és a Közösségfejlesztők Egyesülete (KÖFE) szervezésében indult mesteriskola hallgatójaként közösségfejlesztő szakismereteket sajátított el. 1994-1995-ben fizetésnélküli szabadságot kért, s megismerkedve a közösségfejlesztés szakmai tevékenységgel a Közösségszolgálat Alapítvány munkatársaként létrehozta a Vas Megyei Közösségszolgálatot, mely a humán központú településfejlesztés megyei irodájaként helyi fejlesztések elindításában, segítésében vállalt szerepet. 24 évnyi közalkalmazotti munkaviszonyát megszűntetve 1995-ben megalapította a Közösségszolgálat Bt-t, ennek ügyvezetőjeként önfoglalkoztatóvá vált. A vállalkozás kezdetben közösségfejlesztéssel, humánközpontú településfejlesztéssel, felnőttképzéssel foglalkozott, egy évvel később teljesen családi vállalkozássá alakították, felesége belépésével kibővítették tevékenységét egészségügyi szolgáltatással is.
A családi vállalkozásban közvetlen résztvevőként elsősorban közösségfejlesztő tevékenységet végzett, további szakismeretek megszerzésével igyekezett olyan feladatokat találni, melyek bevételi forráshoz juttatták a betéti társaságot. A Fővárosi Oktatási Központ (FOK) és Önkormányzati Akadémia szervezésében a távoktatásban tanuló hallgatók segítésére távoktatási szaktutor képesítést szerzett. Franciaországban (Haute-Savoie megye, Vulbens, Languedoc Roussillon régió, Narbonne) és Angliában (Barnsley) szakmai tapasztalatcsere utakon vett részt a felnőttképzés, közösségfejlesztés, ifjúsági és felnőttképzési intézmények, népfőiskolák működtetése tanulmányozására 1994-1995-ben. A Sheffield Hallam University partnerszervezeténél Northern College Barnsley egy rövid kurzus elvégzésével közösségi készségek oktatója bizonyítványt kapott.
1999-2001 között a Magyar Millennium Kormánybiztosa Hivatalában, a Nyugat-Magyarországi Régió (Győr-Moson-Sopron – Vas – Zala megyék) területén a kormánybiztos személyes megbízottjaként segítette a terület önkormányzatait, civil szervezeteit a millenniumi ünnepségek előkészítésében, megszervezésében. E munka mellett alkalom kínálkozott arra, hogy – elmélyítve korábban szerzett szakmai tapasztalatait – 2001-2002 között a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete és a Synalorg Kft Budapest szervezésében elvégezze a trénerképzőt, mely tréning-csoport vezetésére képesítette.
2001-2003 között részt vett a kecskeméti Regionális Képző Központ és a KÖFE által szervezett felsőfokú szakképzésben, mely közösségfejlesztő kutató, tréner képesítést adott számára.
2007-ben nyugdíjba vonult, de tovább dolgozott a családi vállalkozásban.
Civil szervezetek és önkormányzatok számára tanácsadást végzett szervezetek bejegyeztetése, szervezetfejlesztés, pályázatírás témáiban, illetve tréning-csoportokat vezetett, személyes hatékonyság, ill. együttműködési készségek fejlesztése témákban. Bekapcsolódott az átalakulását élő Nemzeti Művelődési Intézet szakmai felkészítő tanfolyamaiba, a diplomás munkanélküliek segítését szolgáló programokba, a szakma jó gyakorlatainak felkutatásába, terjesztésébe, valamint szakmai kiadványok lektorálásába.
Szakmai kezdeményezések, innovációk
A szombathelyi MMIK-ban majd egy évtizeden át volt a feladata, hogy a megye népművelőinek továbbképzéseit szervezze. Ebben hamar felismerte, hogy kollégái különböző szaktudásuk mellett elsősorban saját személyiségükben rejlő képességeikkel vesznek részt munkafolyamatokban, sikereik nemcsak (az akkoriban rendkívül fontosnak tartott) politikai elkötelezettségüktől, hanem fellépésüktől, vitakészségüktől függ. Az évi egy alkalommal, bentlakásos tanfolyamként szervezett továbbképzéseken fokozatosan sikerült bevezetnie azokat a foglalkozásokat, melyek a résztvevők önismeretének fejlesztését, személyes készségeik felismerését, fejlesztését szolgálták. Ezzel párhuzamosan hangsúlyt adott a képzések programjában azoknak a beszélgetéseknek, vitáknak, bemutatóknak, melyek korábban a szünetek, ill. az éjszakai órák eseményei voltak. Ezzel programponttá vált a jó kezdeményezések nyílt bemutatása, vitái, a sikerrel alkalmazott módszerek átvétele, mások közös kipróbálása. Az érdeklődésre építve később sikerült foglalkozási csoportok: vezetők, szakelőadók, képesítés nélküli munkatársak bevonása csak nekik szervezett 1-2 napos, vagy több hónapos képzésekbe, továbbképzésekbe is. Az egyik legsikeresebb ilyen kezdeményezés a képesítés nélküli munkatársaknak a 80-as években szervezett „középfokú népművelő tanfolyam”volt, melynek vizsgázói közül a Berzsenyi Dániel Főiskola több hallgatót fel is vett levelező tagozatára, akik így juthattak felsőfokú képesítéshez.
A képzések szervezésében, tematikájuk összeállításában segített az a szakmai gyakorlat is, amit – meghívott trénerként – a Külkereskedelmi Főiskola Kommunikációs tanszékén (1992-től), a szolnoki Gazdasági Főiskolán (1993-94-ben), később a Budapesti Kommunikációs Főiskolán (2000-2005 között) szerzett, ez utóbbi helyen a tananyag-fejlesztésben is résztvevő munkatársként.
A 90-es évek elején a lehetőséggel élve egyre több társadalmi szervezet alakult. Akkor még viszonylag kevés volt az a szakmai ismeret a sok önkéntessel dolgozó, gazdag társadalmi kapcsolatokkal rendelkező (vagy erre törekvő) szervezetekben a szervezet hatékony működtetéséhez, menedzseléséhez. Ennek felismerése, valamint a nyugati gazdaság vezetőképző gyakorlatának megismerése vezették arra, hogy a civil szervezetek szervezetfejlesztésével, stratégiai tervezésével, vezetőinek készségfejlesztésével is foglalkozzon. Miközben megismerkedett a civil szervezetek megalakításának, bejegyeztetésének jogi lehetőségeivel, képzéseket dolgozott ki a szervezetek felépítésének, a működtetés menedzselésének bemutatására. Ezeket az ismereteket kezdetben a saját részvételével létrejövő, később igény szerint bármely társadalmi szervezet, vagy alapítvány számára rendelkezésre bocsátotta. Ugyanezeket tudta hasznosítani a rohamosan alakuló, indulási nehézségekkel küzdő települési/kistérségi társulások esetében is. Így született meg néhány referenciaként is felmutatható helyi településfejlesztés, és térségi társulás (Győrvár, Nádasd Vas megyében, Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron megyében, Nyugati Kapu Önkormányzati Szövetség Levél Gy-M-S megyében, Bakonytérségi Önkormányzatok Szövetsége Bakonyszombathely Komárom-Esztergom megyében), valamint szervezetfejlesztő program (Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány Vasvár 1996-98, Pest Megyei Kulturális és Információs Központ Budapest 1997, Holisztika Gyógyüdülő Kft, Budapest 1998-99, Felső Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete Kunadacs 2002, Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet Salgótarján 2002) továbbá kistérségi stratégiai tervek felülvizsgálata az FVM megbízásából, Közép-Dunántúlon 2003-2004.
A 2000-es években már sürgetővé vált a művelődési otthon hálózat működésének, de valójában az egész magyar közművelődés rendszerének áttekintése, megreformálása. Ez idő tájt csatlakozott a Beke Pál által vezetett munkacsoporthoz, akik ennek megoldásán dolgoztak. A korábban „nyitott ház” kísérlet, majd a közösségfejlesztés szaktevékenységének elterjesztése többek számára munka mellett vállalt kedves elfoglaltság volt. Találkozásaik egyre gyakoribbá, célzatosabbá váltak. Megszületett a Karácsony Sándor Kollégium, aminek a Lakitelek Népfőiskola adott helyet, s működéséhez támogatást. Ebben a körben született meg az a koncepció, melyet elsősorban a Beke által elképzelt modell kiegészítése, formába öntése jelentett. A munkacsoport tagjai „megyejárásba” fogtak. 2007-2009 között 12 megyében 22 helyszínen találkoztak egy-egy kistérség, városkörnyék szakembereivel megismertetve a közösségi művelődés addig összegyűjtött korszerű eljárásait, amik a legtöbb helyszínen ki is egészültek a helyiek által javasolt, vagy módosított más gyakorlatokkal. Így bővült az eredeti elképzelés, és vált – ha nem is végleges, de – a döntéshozók számára vitaalapot képező egységes koncepcióvá. (Lásd Saját művelődési otthonunk. Szerk. Beke Pál, Komárom, 2010. Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete 165-175. p.)
A közösségfejlesztés, mint szaktevékenység elterjesztésében, bevezetésében vállalt szerepe a helyi fejlesztési folyamatok generálása mellett különböző felsőoktatási intézményekben végzett oktatói munkát jelentett. Ezek jelentősebbjei: - PTE Egészségügyi Főiskolai Kar Védőnői Szak Szombathely (közösségfejlesztés oktatása, illetve egészségügyi menedzserképzés 1996-2002) - Tanárképző Főiskola Művelődésszervezői Szak Szombathely (közösségfejlesztés oktatása 1998/1999) - JPTE FEEFI Pécs művelődési menedzser, ill. humán szervező szakok kihelyezett tagozatain (közösségfejlesztés, csoportdinamika oktatása Szombathelyen, Zalaegerszegen, Győrben, 1996-1999).
A Nemzeti Művelődési Intézet átalakítása során kapott fontosabb megbízásai ugyancsak a közösségfejlesztés oktatásával, szakmai gyakorlatok gyűjtésével, feltárásával voltak összefüggésben. Képzéseket tartott a „Közösségfejlesztés a gyakorlatban” címmel (kulturális közmunkások 2013), „Közösségi szükségletek és erőforrások felmérése – közösségi tervezés” témában (NMI vezetőinek képzése 2015), ill. felkészítő képzést oktatók számára a „Kulturális közmunkások 120 órás képzésének” megtartásához 2015-ben. Ezek a képzések két évtized szakmai munkájának esszenciáját adták, a célcsoportok összetétele miatt valóban integrált tudás-csomag átadását, valamint a további tájékozódás, ismeretbővítés irányát határozták meg.
Közösségi tevékenységek
Az 1989. évi II. tv megjelenése után ismét építkezni kezdett a magyar civil társadalom. Ez egybeesett a közművelődési szakmával való ismerkedéssel és a korábbi népművelői szaktevékenységek tapasztalatainak továbbfejlesztési lehetőségével. Ez Pósfay Pétert arra inspirálta, hogy keresse és segítse azokat a személyeket és közösségeket, melyek a formalizálódás útjára lépnek. Számos civil szervezet létrejöttének katalizátora, nem egynek maga is tagja, néhánynak tisztségviselője is lett.
Alapítóként vett részt a Magyar Népművelők Egyesületének Vas megyei szervezetében, a Dr. Kiss Gyula kulturális Egyesületben, a Helyi Nyilvánosságért Egyesületben, a Martinus Vallási és Kulturális Egyesületben, illetve a Szombathelyi Közösségi Rádiózásért Alapítvány (5 civil szervezet által létrehozott) konzorciumában.
A Szombathelyi Közösségi Rádiózásért Alapítvány vezetőjeként szerzett rádió-engedélyt, és így szólalhatott meg 1995. márciusában vidéken elsőként a szabad rádiók között az önkéntesekkel működtetett szombathelyi adó.
A rádiózás mellett a helyi újságok, nyilvánosságot szolgáló kiadványok amatőr szerkesztői számára képzési, tapasztalatcsere-fórumot jelentett 10 éven át a Helyi Nyilvánosságért Egyesület Vas megyében, ennek megszűnéséig elnöke volt.
A Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület a kedves művelődéstörténész tanárukra emlékező szakmabeliek megyei egyesületeként fontos szerepet töltött be a nem reflektorfényben dolgozó, főleg kistelepülésen élő kollégák segítésében, elismerésében.
A szakmafejlesztést is célzó országos szervezetekben is munkát vállalt: tagja lett a Közösségfejlesztők Egyesületének – melynek munkájában 3 évtizeden át tevékenykedett, rövid ideig a Közösségi Kapcsolat Alapítvány és a Civil Kollégium Alapítvány munkájában is vállalt feladatot, a Kunbábonyban működő Civil Kollégiumnak 2009-ig tanára volt.
Trénerként csatlakozott a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságához, s tagja lett a Kultúraközvetítők Társaságának is. A Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesületének magánemberként tiszteletbeli tagja, a Vas Megyei Honismereti Egyesületnek és a Múzeumbarátok Vas Megyei Egyesületének aktív tagja volt.
Öngondoskodó rendszerek a Vasi Hegyháton és a Rába mentén. (Összegzés az Oszkón és Nádasdon megvalósított közösségfejlesztési folyamatról – projektbeszámoló) Szerk. Pósfay Péter, Szombathely, 2015. Pannon Helyi Termék Kft.
Kavicsdobálás – szubjektív múltidézés tanulságokkal Vas megyéből = A közösség dicsérete. 25 éves a Közösségfejlesztők Egyesülete. Szerk. Farkas Gabriella és Kovács Edit. Bpest, 2014. Közösségfejlesztők Egyesülete. 59-64.p.
A Hegyhát őrzői. Beszélgetés Kovács Istvánnal, az oszkói Hegypásztor Kör elnökével = SZÍN Közösségi Művelődés 2014. 19/1.sz. 16-23.p.
Példakereső országjárás. Beszélgetés Sülyi Péterrel, az Őri Alapítvány elnökével = SZÍN Közösségi Művelődés 2013. 18/6.sz. 23-28.p.
Gondolatok a közösségi művelődés mibenlétéről, feltételeiről = SZÍN Közösségi Művelődés 2013. 18/1. szám 31-33. p.
A közösségfejlesztés, mint lehetőség = Saját művelődési otthonunk. Szerk. Beke Pál, Komárom, 2010. Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete 141-147.p.
Együtt tervezve a közös jövőt (Összefoglaló gondolatok Nádasd fejlesztési koncepciójának elkészítéséről) = PAROLA 2008/2.sz. 3-7.p.
A tréningmódszerek honosodása Magyarországon, az első sajátélményű csoportok indulása a humán szférában, a közművelődési intézményekben = Szakmatükör 4. A budapesti közművelődési intézményekből a 80-as évektől elindult szakmai innovációk és újszerű kezdeményezések. Módszertani füzetek 12. Szerk. Slézia Gabriella, Bp. 2005. BMK. 305-319.p.
A közösségi művelődés lehetőségének és/vagy megfelelő színvonalú működtetésének modellje = SZÍN Közösségi művelődés 2004/2. sz. 33.p.
Millenniumi leltár Vas megyében – szubjektív visszapillantás az ezredforduló másfél esztendejére = Vasi Honismereti Közlemények, 2002/sz. 5-18.p.
Civil szervezetek Vas megyében = Vas megye társadalmi, gazdasági fejlődése a rendszerváltástól napjainkig. Szerk. dr. Csapó Tamás, Szombathely, 1996. MTA RKK és Vas Megyei Önkormányzat. 388-398.p.
Baráti körtől a kistérségi társulásig. Esettanulmány a győrvári fejlesztő munkáról, 1996.
Képviselő testületben hatékonyan = Vasi Hírlevél 1995/6-7.
Településfejlesztési füzetek 14. szám. (BM Kiadó, 1995.) – közreműködés az összeállításban.
Kistérségi együttműködést segítő fejlesztő folyamat = Parola 1995/II.sz. 7-8.p.
A csoportos problémamegoldás segítése = Parola 1992/IV.sz.
Kazinczy Érem (a szép magyar beszédért) – Kazinczy-díj Bizottság 1966.
„Magvető” Emlékplakett – Magyar Népművelők Egyesülete 1986.
Pro Cultura Comitatus Vas (a megye kulturális életében végzett kiemelkedő munkájáért) - Vas Megye Tanácsa 1988.
Közösségi Kultúráért (elismerő oklevél) – Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület 1997.
2000. évi Mecénás Díj (Mosonmagyaróváron végzett kiemelkedő támogatói tevékenységéért) – Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület 2000.
Emléklap (köszönetként Nádasd első iskolájának felújítási munkálataiban nyújtott segítségéért) -Nádasd Önkormányzata 2000.
Emléklap (a megyei honismereti, helytörténeti mozgalomban végzett eredményes munkájáért és önzetlen egyesületi tevékenységéért) - Vas Megyei Honismereti Egyesület 2001.
Oklevél (önzetlen munkájáért a Csepregi Promenád Répcevidék mellékletének 5 éves évfordulóján) – Csepregi Promenád szerkesztősége 2003.
Emléklap Győrvárért I, II. (a községért végzett önzetlen munkájáért) – Faluház Baráti Kör Egyesület 1994, 2009.
Emléklap (elismerésül a Herényi Kulturális és Sportegyesület érdekében kifejtett több éves kiemelkedő és áldozatos munkájáért) – Herényi Kulturális és Sportegyesület 2019.
