Imre Károly

Életpálya

Született: Jászapáti, 1952. 04. 22.

Állampolgársága: magyar

Foglalkozása: közművelődési szakember, középiskolai tanár, nyugdíjas.

Imre Károly 1952-ben született Szolnok megyében, Jászapátin. Az általános iskolát Kecelen végezte, majd a kalocsai Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskolában folytatta tanulmányait, és itt érettségizett 1970-ben. Felsőfokú tanulmányait Szegeden az Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész Karán kezdte, de nem fejezte be. 1975-től az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója (diploma kelte: 1979), majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán „okleveles népművelő” diplomát szerzett. 1997-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karán magyar szakos „okleveles bölcsész, középiskolai tanár” végzettséggel diplomázott. A katonaságnál előfelvételisként az akkor szakmai körökben országosan ismert Periszkóp irodalmi színpad tagja lett, amelynek vezetője, rendezője Kerényi Miklós Gábor (a későbbi operettszínházi színigazgató) főrendező volt.

Szakmai pályafutását 1979-ben Soltvadkerten az Ady Endre Művelődési Otthon művészeti előadójaként kezdte, majd 1984-ben hazatért Kecelre, ahol az akkor formálódó Általános Művelődési Központ közművelődési intézményegységének vezetője, majd közművelődési igazgatóhelyettese lett. 1990-ben - bár települési önkormányzati képviselővé választották - a helyi hatalommal való konfliktusa miatt átszervezték munkahelyét, megszüntették státuszát, távoznia kellett. Kecskeméten a Katona József Gimnáziumban lett közművelődési tanár. Feladata a tanítás mellett a diákok és a tanárok közösségi- művelődési aktivitásának szervezése, segítése, a diákszínjátszás újjáélesztése.

1992-ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a megyei pedagógiai intézet tevékenységi körét kis létszámú közművelődési csoport létrehozásával megyei közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás feladatkörrel bővítette. Az újonnan létrejövő intézmény szakmai munkájának irányítását közművelődési igazgatóhelyettesre bízták, melyet pályázat útján elnyert.

A rendszerváltás idején ismerkedett meg a hazai közösségfejlesztés magyarországi megalapítóival, terjesztőivel, Beke Pállal, Varga A. Tamással, Vercseg Ilonával, Balipap Ferenccel. Tagja lett annak a szakmai közösségnek, amely egy közösségépítő, segítő hálózat felállítására és működtetésére szerveződött. 1993-tól tagja a Közösségszolgálat Alapítvány szakmai közösségének. 1998-ban „közművelődési szakember, közösségfejlesztő” felsőfokú szakvizsgát tett.

1999-ben az újonnan megalakuló Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete igazgatójának választották. Vezetése alatt az intézmény különös hangsúlyt fektetett a közművelődési szakemberképzésre, az intézmény 1992-től folyamatosan minden évben képzett és vizsgáztatott közép- és felsőfokú közművelődési szakembereket, valamint amatőr művészeti csoportvezetőket, művelődési intézmények vezetőit, munkatársait. Az intézet dolgozóiból önálló pályázatíró munkacsoport alakult, több partnerségen alapuló Európai Uniós pályázatot nyertek, többek között közművelődési intézmények pályázati tevékenységének fejlesztésére. Bevezették a minőségbiztosítási rendszert, több önállóan kidolgozott képzési programot akkreditáltattak.

Részt vett a lakiteleki népfőiskola stratégiai programjának kidolgozásában.

Lezsák Sándorral, Bányai Gábor megyei közgyűlési elnökkel és Polyák Albert munkatársával részt vett a Hungarikum-program elvi alapjainak kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában. Az intézmény és munkatársai országos viszonylatban is elsőként szerveztek értékfeltáró, bemutató és népszerűsítő programokat. A Hungarikum-program elvi és gyakorlati megvalósítása Bács-Kiskun megyéből indult.

Vezetése alatt az intézmény nyitott, önálló, partnerségen alapuló tevékenységre törekedett.

2015-ben a Nemzeti Művelődési Intézet Bács-Kiskun Megyei Irodájának vezetőjeként ment nyugdíjba.

Család: 

Szülei: Dr. Imre Károly és Kóréh Rozália, testvére Imre György.

Házastárs: Flaisz Ágnes Ilona dr., gyermekük Imre Balázs

Munkásság

Szakmunkás Ifjúsági Klub, Soltvadkert 1979-84, nem bejegyzett közösségépítő civilszervezeti forma - személyiségfejlesztő játékok, előadások, beszélgetések, ki mihez ért, sport, turizmus, önismeret, önkormányzatiság

Legfontosabb eredmény: kerékpárral Soltvadkertről Rügen szigetére (kb. 1100 km. tervezés, szervezés, logisztika, megvalósítás, saját erőforrások).

Helyi újság alapítása, szerkesztése, terjesztése (Kecel, 1986-tól, jogutódja a mai napig működik) Országos viszonylatban is az elsők között készült helyi lap Kecelen az ÁMK közművelődési intézetének kiadásában. Az újságot helyi emberek írták helyi hírekről, eseményekről, történésekről, helyi embereknek. A felkért szerzők orvosok, védőnők, agrárszakemberek, tanárok, jogászok helytörténetkutatók, iparosok, helyi írástudók. Módszer, közösségfejlesztés


Tevékenységek

  • Téli falusi esték (Kecel, 1984-1990)
  • Népfőiskolai jellegű előadássorozat elsősorban helyi, térségi értelmiségi előadók közreműködésével.
  • Módszer, népfőiskola
  • Gyermek és ifjúsági népzenei és néptánctábor (Kecel, 1984-90)
  • Eredeti adatközlőkkel különböző néprajzi tájegységekről (ifjúsági közösségfejlesztés)
  • Megyei szakmai tevékenységgel kapcsolatos fontosabb kezdeményezések, innovációk
  • Kálmán Lajos Országos középiskolás népdaléneklési verseny
  • Évente megrendezett tehetséges középiskolás szólisták és csoportok számára szervezett minősítéssel egybekötött bemutató és verseny partnerségben a KÓTA népzenei tagozatával (Birinyi József)
  • Regionális Gyermek és Ifjúsági Néptánc Bemutató és Gála
  • Évi rendszerességgel megrendezett amatőr csoportok és szólisták részére szervezett minősítő és bemutató partnerségben az „Örökség” Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesülettel (Csasztvan András) és az Erdei Ferenc Művelődési Központtal
  • „Szeptember végén” nemzetközi Petőfi-szavalóverseny partnerségben a kiskőrösi Petőfi Emlékházzal, és a Forrás irodalmi és szociográfiai folyóirattal (Buda Ferenc)
  • Helyi tudástár - Korszerű ismeretek közlése, Felmérések Bugac, Bugacpusztaháza, Jakabszállás és Fülöpjakab községekből partnerségben a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamarával, és a települések önkormányzataival Összegző kiadvány: Polyák Albert Helyi Tudástár Népfőiskolai füzetek 12
  • Hungarikum program kidolgozása, megyei lebonyolítása (ld. fenn)
  • Egészségfejlesztés, megelőzés, mint közművelődési, közösségi program  Konferencia, tanácsadás, szűrővizsgálatok Egészségporta Egyesület (Dr. Hanusz Klára) és a megyei kórház partnerségével

Publikációk

1986-tól alapítója és szerkesztője a Keceli Hírek című helyi lapnak

1992-től a Hírlevél (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Intézetének kiadványa) szerkesztője

„Ezer év együtt a Délvidéken” Válogatás Bács-Kiskun megye Vaskúti millenniumi Gálaműsorának népzenei anyagából Szerkesztő: Fábri Géza (2001) Hangzóanyag CD.

„Szép Kecelbe” Szerkesztő: Bodor Anikó, Németh István, Kiadó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Intézete, Megjelenés éve: 2007, Hangzóanyag, CD.

Imre Károly - Kenyeres Sándorné - Magyar Istvánné - Pocsajiné Fábián Magdolna - Polyák Albert - Vercseg Ilona: CSABACSÜD jelene és lehetséges jövője. Helyzetkép és javaslatok a település társadalmi-közösségi fejlesztésére, Parola, 1992. 27. szám

Hungarikumok, helyi értékek, Népfőiskolai füzetek 11, Antológiai kiadó, Lakitelek, 2012.

Elismerések

Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének Díja (2000)

Wlassics Gyula-díj, (2001)

Bessenyei György-díj, (2011)

Kecel Város Díszpolgára, (2013)

Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat (2015)

Utoljára módosítva: 2024-03-04 12:07