Született: Budapest, 1954. május 22.
Állampolgárság: magyar
Kiegyensúlyozott családi környezetben nőtt fel. Édesanyja középiskolai tanár, édesapja jogász volt a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban.
A soroksári zenei általános iskola után középiskolába Ráckevén, az Ady Endre Gimnáziumba járt. A főiskolai és egyetemi tanulmányait Egerben és Budapesten végezte. Azt tanulta, ami érdekelte, olyan közösségekben volt, ahol valóban közösséggé alakították őket a gyakori együttlétek és azonos értékek, célok. A pályaválasztás motivációja is családi kötődésre utal. Édesanyja a tanári munkája mellet évtizedekig volt a középiskola kórusának vezetője. A tanári szakpár-választás, majd az egyetemi népművelés szak melletti döntés logikusan következett a gyermek- és ifjú kor nevelési hatásaiból.
A közművelődés hivatása mindig izgalmas feladatok elé állította, miután elmélet és gyakorlat kettős vonzásában végezte munkáját. Az egyetemi doktori cím megszerzése után harminc évvel, 2016-ban – szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – a sikeres PhD fokozatszerzési eljárás valójában ezt a folyamatot foglalta keretbe. Amelyben szándéka szerint mindazt a tapasztalatát és tudását átadta, elérhetővé tette a népművelők, művelődésszervezők, közösségszervezők új generációi számára, amit e két terület megismerése során szerzett pályafutása során.
Szakmai tevékenysége elismeréseként 2023-ban nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehetett át.
munkahelyek | ||
• Időtartam (-tól -ig) | 2012–2019 | |
• Munkáltató neve | Nemzeti Művelődési Intézet | |
• Foglalkozás, beosztás | Stratégiai Fejlesztési főosztályvezető, 2012–2016, főigazgatói tanácsadó | |
• Főbb tevékenységek és feladatkörök | kapcsolattartás, tervezés, stratégiai programalkotás, nemzetközi együttműködés | |
Tevékenységek | A főosztály illetékességi körébe tartozó feladatok irányítása, tudományos kutatás, felnőttképzés; a szakmai alrendszerek átszervezésére hivatott munkacsoportok létrehívása, működtetése (szakfelügyelet, tudományos folyóirat alapítása, közművelődéstörténeti gyűjtemény létrehívása), vezetői feladatkiosztás alapján egyedi munkák végzése, ágazati döntés előkészítésben való részvétel, háttérintézményi szerepkörből adódó írásos anyagok készítése. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus átszervezésében való közreműködés, a Nemzeti Művelődési Intézet stratégiai tervének elkészítése, a 2013-tól rendszeres konferenciák; stratégiai partnerkapcsolatok szervezése. Ezeket az új korszakot megalapozó tevékenységeket 2011-től Závogyán Magdolnával szoros együttműködésben végezték az általuk készített program alapján, aki 2012-től főigazgatóként, 2018-tól napjainkig ügyvezető igazgatóként a szervezet vezetője. E bő évtized közművelődésének történelmét is befolyásoló folyamatokat, eseményeket két közösen írt könyvükben foglalták össze. | |
• Időtartam | 2005–2011 | |
• Munkáltató neve | Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NKÖM, NEFMI), a munkavégzés illetékességi területe Közművelődési Főosztály | |
• Foglalkozás, beosztás | vezető főtanácsos | |
• Főbb tevékenységek és feladatkörök | kapcsolattartás, tervezés, stratégiai programalkotás, nemzetközi elemzés, az „Eus-pályázatok” sikeres eléréséhez szükséges kompetenciák elsajátítása a közművelődési, tágabban a kulturális szakemberek körében | |
Tevékenységek | a Közművelődési Stratégia elkészítése 2007–2013; az Európai Uniós-támogatások TIOP 1.2.1, - AGORA, 1.3.3, - AGORA-Pólus programok, TÁMOP 3.2.3, 3.2.11 „Építő közösségek” pályázatainak tervezése, elkészítése, a pályázat előkészítő munkacsoportok (PEMCS-ek) szakmai vezetése; a szakterület felsőoktatásának, tudományos kutatásának koordinálása | |
Időtartam | 1993–2004 | |
• Munkáltató neve | Mikszáth Kiadó Kft. | |
Foglalkozás, beosztás | ügyvezető igazgató | |
• Tevékenységek | kiadói munka szervezése, kapcsolattartás, tervezés, arculat kialakítása, könyvkiadás, marketing | |
• Időtartam | 1989–1993 | |
• Munkáltató neve | Nógrád Megyei Közművelődési Központ | |
• Foglalkozás, beosztás | igazgató | |
• Főbb tevékenységek és feladatkörök | a megyei közművelődési feladatellátás új szervezetének kialakítása, a megyei közművelődési intézet működtetése, megyei szolgáltatások biztosítása | |
Tanítási gyakorlat
A tanári hivatását folyamatosan gyakorló előadóként pályája kezdetétől részt vesz a szakmai utánpótlás fiataljainak, illetve gyakorló kollégáinak a képzésében, továbbá számtalan konferencián, szakmai fórumon képviselte a közösségi művelődés ügyét. A közművelődési, kulturális tárgyú képzések több formájában is dolgozott a szakemberképzéstől a felsőoktatásig, elsősorban a kultúraelmélet tárgy előadásával, alapvetően saját kutatásaira támaszkodó mondanivalóval.
Leghosszabb időt a kulturális menedzserképzésben töltötte el, amelyet a hallgatók nemes egyszerűséggel a „KKDSZ Szellemi Olimposzának” neveztek. E képzések légkörét és minőségét meghatározta, hogy a résztvevők jórészt múzeum, levéltár, könyvtár és közművelődési intézmények vezetőiből szerveződtek szerte az országból, évről-évre. E komplexitás termékeny kölcsönhatásai emlékezetes szellemi műhellyé, közösségi együttlétekké alakították ezeket az alkalmakat.
Hasonló keretek között találkozott az ország több száz közművelődési intézményének vezetőjével a Magyar Művelődési Intézet által szervezett vezetőképző tanfolyamokon.
A felsőoktatás több egyetemén és főiskoláján volt előadója a kultúraelmélet alapozó tantárgyának, amelynek a névvariációi szintén tanulságosak. Tanította a kultúratudomány tárgyat az Iparművészeti Főiskolán 1990–1993 között. Majd kultúraelmélet-bevezetés a művelődésfilozófiába, andragógia szak (ELTE) 2012 – 2016 – az andragógia kultúraelméleti alapjai, andragógia és közművelődés szak (EKF) 2010 – 2011 – művelődéselmélet, humán szervező szak (JPTE) 1993 – 1999, művelődéselmélet, művelődés szervező szak (JPTE) 1993 – 1999.
Közművelődési szakfelügyelet, minőségbiztosítás, szakképzés
A közművelődési szakfelügyelet létrejöttétől 2018-ig folyamatosan szakfelügyelő. E tevékenységi körben 28 önkormányzati szakfelügyeleti jelentést készített. Ebben az időszakban több országos vizsgálat összegzését is ő írta meg. Így a 2003-ban, és 2008-ban elvégzett teljeskörű megyei vizsgálatokét, az agorák országos célvizsgálatát, valamint a kistérségi célvizsgálatot összefoglaló anyagokat. A minőségbiztosítás területén vezető auditora volt a Közművelődési Minőség Díj birtokos tatabányai „Vértes Agorája” a siófoki „Kálmán Imre Kulturális Központ”, a békéscsabai „Csabagyöngye Kulturális Központ”, valamint a mosonmagyaróvári „Flesch Károly Kulturális Központ” eredményes pályázatainak.
Az OKJ-s képzési rendszerben megvalósuló közművelődési szakképzések tananyag fejlesztésében, jogszabályi előkészítésében tevékeny szerepet vállal, bő két évtizede a vizsgabizottságok kijelölt tagja elnöki, illetve tagi minőségben.
Tudományos munkásság
Maróti Andortól kapta az első kutatási megbízást, közvetlenül az egyetemi évek után, s ez a kapcsolat évtizedeken keresztül megmaradt. Hasonlóan az e tárgykörben végzett folyamatos tanítási és publikációs tevékenységhez. A koránt sem teljes, ám a Magyar Tudományos Művek Tára által közzétett publikációk idevonatkozó részét a fejezet befejezéseként közöljük. A felsorolás az itt idézett honlapon elérhető:
https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10050197&paging=1;100
Az MTMT-ben felsorolt publikációk tartalmazzák a kiadványok szakszerű leírását is.
Az alábbiakban csupán a szerző fő kutatási területéhez kötődő, annak áttekintéséhez fontos könyveit, illetve tanulmányait rendszereztük táblázatba 1987-től 2022-ig. Fő kutatási terület: Rendszeres kultúraelmélet kidolgozása – a kultúraközvetítés elmélete, főbb korszakai Magyarországon
kutatási fejezetek | közvetlenül kapcsolódó publikációk |
A kultúra ontológiája | A kultúra üzenete 1.0 -3.0, lektor: Vekerdi László, valamint a doktori értekezés 42-88. p. Elérhető: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/40636/Németh%20János%20István-disszertacio.pdf?sequence=1&isAllowed=y |
A kultúra anatómiája | Europatriotizmus címmel - tanulmány, A liberalizmus alkonya és a multikulturális expanzió, kötetben megjelent tanulmány. Összefoglalás: a doktori értekezés 88-132, illetve 142-152. p. |
Kultúraközvetítés, kulturális antropológia | Kultúraelmélet és közművelődés (A rendszer bemutatásának diái megtekinthetőek: https://slideplayer.hu/slide/1938779/), A magyar közművelődésről, lektor: Maróti Andor, A magyar kultúráról, kötetben megjelent tanulmány, A kultúra terrorja, tanulmány |
A magyar közművelődés az egész életen át tartó tanulás rendszerében | Závogyán Magdolna szerzőtárssal: Változások vonzásában I-II. lektor: Balázsi Károly, Az európai művelődésszervezés három modellje, tanulmány. Fejezetek az egész életen át tartó tanulás (LLL) filozófiai, neveléstudományi recepciótörténetéből I-VII. rész, sorozat a Kulturális Szemlében, Szakmatörténeti kalandozás: Útinapló a magyar közművelődés „ekhós szekeréről". Olvasható: bmknet.hu/kozmuvelodesi-szakmatar/2714-utinaplo-a-magyar-kozmuvelodes-ekhos-szekererol-1-pest-megye-bekes-megye-debrecen-papa-sarospatak., Közművelődési fogalomtár (szerk.), A közművelődési szakterület támogatásainak átfogó elemzése, értékelés |
Közösségi tevékenység
A közösségi együttműködésekkel kapcsolatban két tevékenységi kör van jelen mindennapi életében. A közösségek szervezése és az itt kifejtett aktivitások szorosan kötődnek a helyi viszonyok befolyásolási lehetőségeihez, a családi és munkahelyi kötelezettségekhez. Életét valójában a körülötte változó közösségek állandósága határozta és határozza meg napjainkban is. Tanulmányainak végzése során számos művészeti csoportnak (zenekarok, énekkarok, szabadon szerveződő társas körök tagja, vezetője). Első munkahelyén, Nógrádban a Szlovák Népdalkör (menyecske kórus) újraszervezésével és vezetésével foglalkozik, illetve a művelődési otthon programjainak állandó résztvevője, részben szervezője. A következő évtizedekben – munkájából következően – számos lehetősége volt a közösségek működését segítő támogatások pozitív befolyására. Ilyen alkalmakat biztosított a megyei közművelődési intézet igazgatójaként, a Nemzeti Kulturális Alap kurátoraként, valamint minisztériumi tisztviselőként. Ebben a munkakörében felismerte és elfogadtatta azokat a módszereket, amelyek az Európai Unió által biztosított strukturális alapokból a közművelődési közösségek támogatását biztosították Magyarországon, korábban ismeretlen nagyságrendben.
A helyi művelődési élet befolyásolására kivételes lehetőséget teremtett számára Horpácson történt letelepedése, 1990-ben. A „Horpácsi Fundus Közalapítvány” 20 éves működését bemutató kiadványban bőséges olvasnivalót találunk e civil szervezet életében játszott szerepéről. A Mikszáth Kiadó vezetőjeként sikerült létrehozni a Mikszáth Kálmán Táraságot is, klasszikus írónk életművének népszerűsítése és Horpács kedvező fejlődése érdekében.
Munkásságához köthető szakmai kezdeményezések és innovációk
A stratégiai gondolkozás és tervezésmódszertan szükségességének szószólójaként kezdeményezője volt annak a folyamatnak, amelynek eredményeként a 2000-es évek kezdetén jelentős szemléletváltozás következett be a magyar közművelődés elhivatott szakemberei között. Ennek a szemléletformálásnak lett az alapdokumentuma az általa írt és szerkesztett Közművelődési Stratégia 2007-2013. Számtalan helyi tervezési dokumentum elkészítéséhez is tartalmi és formai segítséget nyújtott a stratégia. Egyben az Európai Unió strukturális alapjainak felhasználását érintően az országos tervezés szakpolitikai legitimációjának lett hatékony eszköze. E stratégiaszervező munkájának záróköve lett a Magyar Közművelődés Szakpolitikai Koncepciója címmel elkészített munkaanyag, amely országos egyeztetés tapasztalatai alapján készült és a tervezett Németh László Közművelődési Program megalapozására volt hivatott. A Koncepció szakmai tartalmát azután a 2011-től folyamatos átalakulások jelentős részben felhasználták a megújulás tartalmi bázisaként.
2005–2014 között az Európai Unió mintegy 40 milliárd forintos közművelődési támogatásának ágazati tervezőjeként tevékeny szerepet vállal a magyar közművelődés elmúlt évtizedeinek gyarapodásában. Munkaköréhez tartozott a TIOP 1.2.1 (AGORA), 1.3.3 (AGORA PóLUS), illetve a TÁMOP 3.2.3 pályázati anyagainak szövegezése – a pályázati munkacsoporttal együttműködve –, azok szakmai megismertetése, és folyamatos monitoringja. E munka eredményeit a közművelődési szakterület egészét értékelő tanulmányban összegezte.
Ezzel egy időben a sikeres uniós kommunikáláshoz nélkülözhetetlen volt a magyar közművelődés tevékenységeit az egész életen át tartó tanulás (LLL) Európai Unióban használt fogalmi rendszerébe, tervezési mechanizmusába átültetni. A folyamat szükségességét sikerrel fogadtatta el a szakpolitika irányítói körében. Ennek eredményeként és ehhez kapcsolódóan a kulturális projektciklus menedzsment (KPCM) ismeretanyagának elsajátítása tárgykörében átfogó tananyagfejlesztés, képzésszervezés valósult meg a kulturális szakemberek körében irányításával. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos központjával e tematika alapján mintegy 1000 fő képzésére került sor, célzott uniós forrás támogatásával.
A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) átszervezésével Závogyán Magdolnát bízta meg a kulturális kormányzat, aki e munkában társnak hívta őt. Így azután közvetlen munkatársaként résztvevője lett napjainkig e szerteágazó munkában. Melynek eredményeként létrejött a Nemzeti Művelődési Intézet, megépült a közösségi művelődés kiteljesedését szimbolizáló és az új korszak feladatait eredményesen teljesítő székház.
Az Agora Országos Szakmai Műhely alapítása a Kulturális Központok Országos Szövetségével stratégiai együttműködésben, 2013-ban, Kecskeméten. Az akkor létrejött szerveződés sikeresen teljesíti hivatását úgy a közművelődés hazai gyakorlatában meghatározó kulturális központok mintaadó tevékenységében, mint az együttműködések sűrű hálózatának kidolgozásában, működtetésében.
A közösségi együttműködésekkel kapcsolatban két tevékenységi kör van jelen mindennapi életében. A közösségek szervezése és az itt kifejtett aktivitások szorosan kötődnek a helyi viszonyok befolyásolási lehetőségeihez, a családi és munkahelyi kötelezettségekhez. Életét valójában a körülötte változó közösségek állandósága határozta és határozza meg napjainkban is. Tanulmányainak végzése során számos művészeti csoportnak (zenekarok, énekkarok, szabadon szerveződő társas körök tagja, vezetője). Első munkahelyén, Nógrádban a Szlovák Népdalkör (menyecske kórus) újraszervezésével és vezetésével foglalkozik, illetve a művelődési otthon programjainak állandó résztvevője, részben szervezője. A következő évtizedekben – munkájából következően – számos lehetősége volt a közösségek működését segítő támogatások pozitív befolyására. Ilyen alkalmakat biztosított a megyei közművelődési intézet igazgatójaként, a Nemzeti Kulturális Alap kurátoraként, valamint minisztériumi tisztviselőként. Ebben a munkakörében felismerte és elfogadtatta azokat a módszereket, amelyek az Európai Unió által biztosított strukturális alapokból a közművelődési közösségek támogatását biztosították Magyarországon, korábban ismeretlen nagyságrendben.
A helyi művelődési élet befolyásolására kivételes lehetőséget teremtett számára Horpácson történt letelepedése, 1990-ben. A „Horpácsi Fundus Közalapítvány” 20 éves működését bemutató kiadványban bőséges olvasnivalót találunk e civil szervezet életében játszott szerepéről. A Mikszáth Kiadó vezetőjeként sikerült létrehozni a Mikszáth Kálmán Táraságot is, klasszikus írónk életművének népszerűsítése és Horpács kedvező fejlődése érdekében.
1. Németh, János István – Závogyán, Magdolna
Változások vonzásában II.: A Nemzeti Művelődési Intézet szerepének változása a magyar kulturális életben 2016–2021– A közösségi művelődés kiteljesedésének korszaka
Lakitelek, Magyarország: Nemzeti Művelődési Intézet (2022), ISBN: 9789636515034 Tudományos [3262246] [Nyilvános]
2. Németh, János István – Závogyán, Magdolna (írta és szerk.)
Változások vonzásában I.: A Nemzeti Művelődési Intézet létrehozása és a magyar közművelődés átalakulása 2011–2015 között Budapest, Magyarország: Nemzeti Művelődési Intézet (2017) ISBN: 9789636515034 Tudományos [3262246] [Nyilvános]
3. Az egész életen át tartó tanulás a kultúra, a kultúrafogalom és a kultúraközvetítés rendszerében. 188 p. (https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/40636)
Disszertáció benyújtásának éve: 2016, Védés éve: 2017 Megjelenés/Fokozatszerzés éve: 2017 DOI ELTE Könyvtára EDIT PhD (Disszertáció) | Tudományos[26477884] [Hitelesített]
4. Közösségépítő Agorák Magyarországon: terek, emberek, közösségek
Budapest, Magyarország : Nemzeti Művelődési Intézet (2015) , 93 p. ISBN: 9789636514921 BME OMIKK Monográfia (Könyv) | Tudományos[2901719] [Egyeztetett]
In: Németh, János István; Szurmainé, Silkó Márta (szerk.) A magyar közművelődésről Vác, Magyarország : Arcus Kiadó (2012) 142 p. pp. 11-67. , 57 p. Szaktanulmány (Könyvrészlet) | Tudományos[2901727] [Egyeztetett]
6. Az europatriotizmus időszerűsége
Zempléni Múzsa TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT 8 : 3 pp. 5-12. , 8 p. (2008) Teljes dokumentum Matarka Szakcikk (Folyóiratcikk) | Tudományos[2900211] [Nyilvános]
Budapest, Magyarország : Magyar Művelődési Intézet - Mikszáth Kiadó (2008) , 240 p. Szakkönyv (Könyv) | Tudományos[2900063] [Nyilvános]
8. Koncz, Gábor (szerk.) ; Németh, János (szerk.) ; Szabó, Irma (szerk.)
Közművelődési fogalomtár: minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag Budapest, Magyarország : Oktatási es Kulturális Minisztérium (2007) , 88 p. OSZK Kézikönyv (Könyv) | Tudományos[2907295] [Nyilvános]
9. A „két kultúra” és a harmadik
PONTICULUS HUNGARICUS 9 : 5 Paper: nemeth_kult.html (2007) Teljes dokumentum Nem besorolt (Folyóiratcikk) | Tudományos[3060984] [Nyilvános]
10. A liberalizmus alkonya és a multikulturális expanzió pp. 297-302.
In: B, Gelencsér K; Pethő, L (szerk.) Közművelődés és felnőttképzés : Írások Maróti Andor 75. születésnapjára Budapest, Magyarország : ELTE, Az Élethosszig Tartó Művelődésért Alapítvány, (2002) p. 428 Szaktanulmány (Könyvrészlet) | Tudományos[2900102] [Admin láttamozott]
20. Németh, János István
11. A magyar kultúráról pp. 123-143.
In: B, Gelencsér Katalin (szerk.) Művelődéstörténet : Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből Budapest, Magyarország : Mikszáth Kiadó, (1998) Könyvfejezet (Könyvrészlet) | Tudományos[3060630] [Nyilvános]
VALÓSÁG: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 31 : 12 pp. 15-28. , 14 p. (1988) Szakcikk (Folyóiratcikk) | Tudományos[3060633] [Nyilvános]
13. Az európai művelődésszervezés három modelljének alapelvei
KULTÚRA ÉS KÖZÖSSÉG 14 : 3-4 sz pp. 193-208. , 16 p. (1987) Matarka Szakcikk (Folyóiratcikk) | Tudományos[2907297] [Egyeztetett]
14. (2009): Gondolatok a kultúraközvetítés – közművelődés szakmai azonosságának kérdéséhez In: Szín-Közösségi Művelődés 14/1 31 – 41. p.
