Született: Budapest, 1978. január 04.
Foglalkozás: magyar közművelődési szakember
2010-től a Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke.
Deésy Gábor Ádám Budapesten született, általános iskolás éveit Győrben töltötte, a középiskolát szintén Győrben, a Bercsényi Miklós Gimnáziumban folytatta. Felsőfokú tanulmányait a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Bölcsészettudományi Karán közösségszervező szakon végezte. Néptáncos pályáját a győri Mező Imre úttörőházban kezdte meg 1987-ben, ahol megismerkedett későbbi feleségével is, majd 1992-től a győri Rába néptáncegyüttes tagja lett, ahol kinyílt számára a világ. Akkoriban a Rába Néptáncegyüttes élére a kalotaszegi Mérából érkezett Muszka György és Muszka Ilona hagyományőrző néptáncosok kerültek. Itt kapta a Kacsa becenevet is, amit a mai napig használ. 1992-től kezdődően rendszeressé váltak az utazások Mérába, így nekik köszönhetően elsőkézből ismerkedtek Kalotaszeg kultúrájával. A könnyűnek nem nevezhető kalotaszegi táncok elsajátításának köszönhetően az egyik legerősebb és legjobb táncegyüttessé vált a csapat. Az akkor még élő helyi idősebb táncosoktól tanulhattak férfi és páros táncokat, ismerkedhettek a mindennapi élettel, szokásokkal, ízekkel. A ma már Szent Péter jobbján muzsikáló Árus Feri, aki nem bácsi (Bács, Méra szomszédos települése) hanem mérai: egyszerűen Árus Feri cigány prímás húzta a talpalávalót, hallgatták történeteit és tanulták tőle táncos figuráit. Máig nem telik el úgy esztendő, hogy ne beszélnének, látogatnának el Mérába. Annyira szoros kötelék alakult ki közöttünk, hogy szinte nagymamaként, rokonokként tekintenek az ott élő barátokra. Mindezt úgy, hogy az ezredfordulót követően a táncegyüttes tagsága erőst kicserélődött, az idősebbek a munka irányába fordultak, de nem tudtak, sőt nem is akartak hátat fordítani annak, ami korábbi életüknek, közösségüknek annyi gyönyörű élményt adott. Ezek ma is meghatározzák cselekedeteiket. Az aktív táncos években egy igazi családi kötelék alakult ki a csoporton belül, az idő java részét mindig együtt töltötték. Ahogy kapcsolatba kerültek más, hasonló beállítottságú, gondolkodású személyekkel, csoportokkal, úgy szélesedett közösségük országos méretű családi körré. Mára ez kicsi túlzással az egész világot behálózza.
2009-ben sikerült megvásárolnia első, teljes cifra szoba bútorzatát, melyet 2010-ben egy másik, teljes cifra szoba bútorzat megvásárlása követett. 2010-ben ezek után alapította meg társaival a Cifra Műhely Közhasznú Kulturális Egyesületet.
Család:
Szülei: Deésy György és Koller Eszter, testvére ifj. Deésy György Felesége Hárfás Erzsébet, gyermekeik: Anna (2007), Ádám (2009)
Cifra Közösségi Tér és Látópont
A koronavírus-járvány egymást követő hullámai okozta következmények, úgymint a bezártság, az elszigetelődés, az iskola és magánélet határainak eltolódása leginkább a fiatal korosztály lelki egyensúlyának változását idézte elő. Az egyesület szerepe most nagyobb, mint valaha. Összefogni a fiatalokat, közösséget teremteni számukra, értelmes elfoglaltságot kínálni, és programokat szervezni részükre a testi és lelki egészségük védelme szempontjából létfontosságú. Az egyesület ebben a helyzetben sem tétlenkedik, hanem újítja, építi az egyesületi nádasházat. Mindezt azért, hogy helyszínt biztosítson mindenki számára, aki közösségben szeretne időt tölteni. Az egyesület székhelyén, Écsen található a természettel közvetlen szomszédságában levő, egyesületi tulajdonban álló nádas parasztház, melyet 2016-ban némi külső segítséggel sikerült megvásárolni. Az épületen 2020-ig csupán kisebb állagmegóvást (fűnyírás, rendtartás) tudtak végrehajtani. Ahhoz, hogy az épület használhatóvá váljon, elengedhetetlen az épület teljes felújítása, a villamos hálózat bővítése. Célként fogalmazták meg az épület eredeti állapotának visszaállítását. Már a pandémia előtt is megfogalmazták terveiket: a foglalkozásaikat, állandó táboraikat a székhelyükön szeretnék tartani, hiszen így sokkal nagyobb élményt nyújthatnak azoknak a gyermekeknek, családoknak, felnőtteknek, akik eljönnek hozzájuk egy-egy programra. Arról nem beszélve, hogy helyben sokkal több közösségi tagot tudnak megszólítani, hogy tudásukkal tovább színesítsék, erősítsék az Écsen szervezett kulturális táborokat, szakmai fórumokat, műhelyfoglalkozásokat. A pandémia második, 2020-as őszi hullámakor nekiláttak az épület felújításának. Ami nélkülözhetetlen volt, az az épület komplett fa tetőszerkezetének cseréje, új nádborítása, kémény, falak, nyílászárók javítása, az épület teljes vízszigetelése, bontott téglaburkolat kialakítása, a ház körüli fakerítés elkészítése. A felújítással az egyesület tulajdonában lévő cifra szoba kiállításnak és a hagyományőrző, kulturális, szemléletformáló műhelyfoglalkozásoknak tudtak megfelelő helyet biztosítani. A nádasház felújítása mára befejeződött. Így egy igazán többfunkciós, kulturális térként tekintenek rá, melyben helyet kaphatnak akár egy- vagy többnapos interaktív kulturális műhelyfoglalkozások, hagyományőrző táborok, szakmai konferenciák. A padláson kialakításra került egy ifjúsági, közösségi hálóhelyiség is, míg az alsó részbe költözik Cifra kiállításuk és közösségi terük, ahol majd programjaik java megvalósulhat. A parasztház mellett már áll a konyha, valamint a női/férfi fürdő és illemhelyek. A konyha mellett álló pajta belső kialakítása is folyik. Ez szintén műhelyfoglalkozások helyszíne lesz. Céljuk az, hogy a rendszeressé vált, Écsen kívüli kulturális programjaik mellett Écsen is megfelelő körülmények közepette szervezzék kulturális műhely-foglalkozásaikat, szakmai eseményeiket, táboraikat, konferenciáikat, a hazai és határon túli magyar közösségek számára, együttműködve óvodákkal, iskolákkal, közintézményekkel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel. Mindezekkel párhuzamosan nagy megtiszteltetés érte az Egyesületet, hiszen a Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület pályázatán 2022-ben elnyerték A „Látópont” címet. A „Látópont” címet elnyert szervezet alkalmas megláttatni egy-egy helyi közösség értékeit, tevékenységének egyediségét, valamint bemutatja azokat a módszereket, amelyekkel egy-egy közművelődési alapszolgáltatást, tevékenységet, fejlesztést sikerre vittek az adott településen. A „Látópont” cím elnyerése rangot jelent, amely tudatosítja a helyben végzett munka újszerűségét, eredményeit; megerősíti a jól dolgozó szakembereket, szervezeteket, építi kapcsolati hálójukat, ismertté teszi őket. Az Egyesület hitvallása szerint fontos, hogy minél többekkel megismertessék a magyar kulturális örökséget, folytatva tevékenységüket a hagyományok útján járva.
Az egyesület megalakulása óta járják az országot, a határon túli magyar területeket kiállításukkal. Észre sem vették, de valójában az egyesület születésével a közösségük is újjászületett. Minden szabadidejüket a közösségi céloknak megfelelően próbálták alakítani. Rendkívül intenzív időszak volt az egyesület első két éve. Nagyon sokat tettek azért, hogy minél többen megismerjék a Cifra Műhelyt. Senkinek nem mondtak nemet: keresték a lehetőséget, hogy megjelenjenek a rendezvényeken. Időt nem sajnálva szervezték programjaikat, és próbáltak minél több embert bevonni már a szervezésbe és az operatív feladatok megvalósításának szakaszába is. Rendezvényről rendezvényre lettek tapasztaltabbak, és tanulva a hibáikból törekedtek arra, hogy minél színvonalasabb értékteremtő, értékátadó, interaktív kiállításokat szervezzenek. Idővel tematizálni kezdték kiállítási programjaikat, és számos új elemmel bővítették. Annak megfelelően alakították ki óvodai, iskolai műhely-foglalkozásaikat, illetve saját közösségük számára is megteremtették több kulturális rendezvényen a részvétel lehetőségét. Ilyen volt az Ördögkatlan Cifra udvara, a Médiawave Nemzetközi Együttlét. 2013-ban egy igazán cifra kulturális programsorozatot indítottak Magvető címmel a Kárpát-medence számos régiójában, óvodákban, iskolákban, árvaházakban, vidéki közösségekben; Kárpátaljától Moldván keresztül, a Vajdaságon át egészen a Kisalföldig. Céljuk az volt, hogy a magyar kulturális értékeket gyereknyelven ismertessék meg minél több óvodással és kisiskolással különböző kulturális műhelyfoglalkozások keretében. 2012 óta tartják hagyományőrző interaktív ifjúsági és felnőtt táboraikat, szakmai műhelyeiket számos együttműködő civil szervezettel, önkormányzattal, közintézménnyel karöltve. Nyilvános programjaik között szerepel a Cifrásdi Piknik, Cifra Vásár és Értéktár bemutató, GasztroBörze megrendezése. A nemzetközi színtéren is több alakalommal képviselték a magyar kultúrát, többek között Rómában, Bukarestben, Moszkvában, Csungkingban és Neringában. A Cifra Műhely az elmúlt 12 esztendőben számos műhelyfoglalkozást, közösségi programot valósított meg határon innen és túl közel 130 alkalommal. Deésy Gábor szerint mindig ébernek kell maradni, tájékozódni a legújabb lehetőségekről és sok interakcióra van szükség a kultúra területén, hogy megértsék a folyamatokat, és ne csak kullogjanak a történések után, hanem maguk legyenek a formálói. Úgy gondolja, meg kell értetni az emberekkel, hogy milyen fontosak a gyökereink, hogy honnan származunk, mik a szokásaink, és ebben a szellemben neveljük fel gyermekeinket.
Az első kulturális közfoglalkoztatási programnak köszönhetően két fő munkatársa lett a Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával. Így készülhetett el első kiadványuk, ami idestova több mint hatéves, és most is nagyon nagy sikernek örvend: ez pedig a Cifra Kifestő Kalotaszegről. Ez a nagyon sikeres kifestő könyv -mely a népi hagyományok, népszokások, mesék világába kalauzolva mutatja be Kalotaszeget- több mint 20 000 példányban készült és jutott el programjaikon keresztül a távoli magyar diaszpórákba is. A nagy sikeren felbuzdulva 2019-ben szintén a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai támogatásával készült Csángó Kifestő könyvük, ami legalább olyan sikeres és népszerű, mint előző kiadványuk. Ebbe a kifestőbe elhelyeztek a népszokások mellett csángó recepteket, és egy csángó-magyar nyelvi szótárt is.
Kisfaludy napok: néptánc szóló kategória arany minősítés (1993,1994,1995)
Helikoni Ünnepségek: néptánc szóló kategória arany minősítés (1994)
Helikoni Ünnepségek: néptánc szóló kategória ezüst minősítés (1996)
